Amennyiben viszont a béke a válasz, akkor Mozambik és a francia energetikai óriásvállalat, a Total rendkívül súlyos problémával néz szembe – kezdte elemzésében a Reuters. A délkelet-afrikai ország ugyanis azzal néz szembe, hogy jóformán nem létezik közbiztonság a földgázmezejük közelében.

Immáron négy hónapja annak, hogy a fegyveres milíciák rontottak a Cabo Delgado tartományban található Palma városára, ahol a Total Energies és partnerei is letették székhelyüket. Palma azért is fontos hely, mert nagyon közel van a jelentősebb földgázlelőhelyhez, amelyen megkezdődött volna a kitermelés. Soron kívül Orbán Viktor meghívja Izrael miniszterelnökét, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki

A hírügynökségnek nyilatkozó szakértők és katonai források szerint a lázadók még mindig jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt, köztük egy kulcsfontosságú kikötőt is, miközben a mozambiki katonaság romokban hever.

A Total még áprilisban jelentette, hogy felfüggesztik a 20 milliárd dolláros földgázprojektet, egészen addig, ameddig nem sikerül a tartományban „jól behatárolható és fenntartható” módon helyreállítani a közbiztonságot. Mint akkor megjegyezték, ez legalább egy évet vehet igénybe.

A mozambiki kormány már korábban kijelentette, hogy Palma városában már sikerült rendezni a válságos helyzetet és folyamatosan azon dolgoznak, hogy ez egész Cabo Delgado tartományra igaz legyen. Ezzel szemben azonban még júniusban is olyan beszámolók érkeztek, hogy tömegesen menekülnek a földgázmező térségéből a fegyveresek miatt.

Sama Ratner, a Cabo Ligado projekt, amely az észak-mozambiki erőszakot követi nyomon, elemzője szerint végtelenül optimista az a jóslat, hogy ezt a borzalmas közbiztonsági helyzetet egyetlen év alatt sikerül majd rendezni.

Mindeközben az Exxon Mobil, amely még a Totalnál is nagyobb projektet indított el, szintén felfüggesztette a beruházást, szintén a biztonsági helyzetre hivatkozva. Mint a Reutersnek küldött közleményben bejelentették, ameddig a Total nem folytatja a projektjét, addig ők sem fogják.

Mozambikban mintegy 3 milliárd köbtonnányi földgázt rejtő mezőt fedeztek fel néhány évvel ezelőtt, amellyel a világ 11. legnagyobb földgázmezejével rendelkező országa lett. Ezt arra kívánják használni, hogy teljesen megváltoztassák az országot, amely továbbra is a világ legszegényebbjei között van – erre lenne nekik segítségül a két, cseppfolyósított földgázt előállító projekt is.

A Total és az Exxon eközben azt reméli, hogy Mozambik földgázmezeje sikerülhet megoldani a fenyegető cseppfolyósított földgáz-válságot, amelyet az évtized közepére vártak a szakértők. Csak a Total úgy kalkulál, hogy 2024-től évi 12.9 millió tonna cseppfolyósított földgázt tudnak kitermelni, ami a Credit Suisse becslései szerint egy évnyi keresletnövekedést ki tudna elégíteni önmagában globálisan.

A biztonsági szakértők elemzése szerint azonban a mozambiki hadsereg gyengesége miatt sikerült ennyire könnyen megvetnie a lábukat a dzsihadistáknak északon, ráadásul ezt egyáltalán nem lesz egyszerű feladat visszafordítani. A katonáknak ugyanis rendkívül rossz a felszerelése, nagyon alulfizetettek és fegyelmezetlenek, így pedig nagyon alacsony a harci moráljuk.

„Közel sem vagyunk pariban velük” – mondta az egyik katona, miután az iszlamisták lerohanták Palma városát. A nyilatkozó katona azt is kiemelte, mutatva ezzel a mozambiki hadsereg válságát, hogy a lázadók még a területet is jobban ismerik, mint a hadsereg tagjai.

A Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) ennek folytán megállapodott arról, hogy katonákat küldenek a régióba, miután megszerezték az elnök jóváhagyását, azóta már néhány ruandai katona meg is érkezett Cabo Delgadóba. Filipe Nyusi, Mozambik elnöke ugyanis korábban mereven elutasította, hogy külföldi katonák tartózkodjanak az ország területén.

Ezzel viszont mindössze annyi a probléma, hogy a SADC katonáinak nincs tapasztalatuk a lázadók elleni harcokban, ráadásul nem is közöltek pontos adatot arról, hogy mennyi sereget fognak bevetni a kaotikus tartományban. Annyit tudni, hogy az akcióra 12 millió dollárt különítettek el, ami nagyon alacsony összeg a küldetés méretéhez képest.

Az Egyesült Államok, Portugália és az Európai Unió pedig külön felajánlotta, hogy segítenek a harcosok kiképzésében, a logisztikában és a hírszerzésben, hogy sikerüljön lenyomni az iszlamista lázadást, amely egyébként 2017 magasságában indult el.

A szakértők szerint azonban – kiindulva abból, hogy Franciaország mennyire szenved évek óta a Száhel-övben az iszalmista lázadással – arra figyelmeztetnek, hogy ne várjunk ettől egyből eredményt, elképzelhető, hogy csak évek múlva sikerül előrelépést tenni.

A Total arra kérte korábban a mozambiki kormányt, hogy egy ezerfős sereget állítsanak ki, hogy megvédjék a létesítményeiket és a földgázmezőt, valamint 25 kilométeres biztonsági vonal biztosítását kérték.

Az iszlamista lázadók azonban a mezőnek otthont adó Afungiban teret nyertek maguknak, néhány órával azt követően, hogy március 24-én bejelentette a Total, hogy folytatják a munkálatokat. A fegyveresek nagyon előretörtek, mindössze két kilométerre voltak a létesítményektől, így evakuálni kellett azokat.

Azok a mozambiki katonák, akiket Afungi védelmével bíztak meg, nem tudták teljesíteni a feladatukat, így több száz személy, akik érintettek a földgázprojektben, menekülésre kényszerült. Többen később elárulták a Reutersnek, hogy egészen addig nem hajlandók visszatérni, míg kétséget kizáróan nem szorították vissza a lázadókat.

Néhány hónappal Palma ostromát megelőzően a kormányerőket egyébként kiszorították Mocimboa da Praia kikötőjéből, amely mintegy 80 kilométerre található a várostól. Ez egy kulcsfontosságú pont, ahol a lázadók feltehetően megtervezték és elindították a támadást.

Annak ellenére, hogy meglehetősen sok hírszerzési forrás értesítette a hadsereget arról, hogy valami mozgolódás van a kikötőben és feltehetően Palma városát fogják megtámadni, egyáltalán nem emelték a városi védelmi szintjét a támadást megelőző napokban.

Amikor kitört a konfliktus és rárontottak a dzsihadisták a városra, két szemtanú elmondása szerint a katonák egyszerűen menekülni kezdtek, az a kevés pedig, amelyik ottmaradt, mind elvesztette a fegyverharcot. Ezt követően autókat, üzleteket, bankokat fosztogattak a lázadók az erőszak idején, valamint különös brutalitással sújtottak le a helyiekre: lefejeztek, feldaraboltak több civilt.

Palma ostroma volt az, ami végül meggyőzte a Totalt, hogy a Cabo Delgadóban elszabadult biztonsági helyzetre tekintettel nem lehet folytatni a projektet, az ilyen támadásokat nem lehet tovább tolerálni. Patrick Pouyanne, a cég vezérigazgatója például májusban befektetőknek úgy fogalmazott:

A katonai közbeavatkozás azonban nem tudja kezelni a betegséget, csak a tünetet tudja csillapítani: az iszlamista lázadók ugyanis alapvetően azért vállnak szélsőségessé, mert mélynyomorban élnek, nincs munkalehetőségük, nincs reményük, politikailag és gazdaságilag kirekesztettnek érzik magukat. A mozambiki kormánynak tehát ezt a problémát is kezelnie kell, lehetőségeket kell teremteniük.

Egy névtelen nyilatkozó Total-tisztviselő elmondta, hogy elgondolkodtak azon, hogy esetleg offshore projektté alakítják a mozambiki gázkitermelést, ennek azonban az lenne a negatív vonzata, hogy az országban így nem tudnának munkát teremteni, amire a szegénységben élő északi régió évek óta számít. Mint fogalmazott, a mozambiki hatóságok kezében van a jövőjük, de a türelmük már kezd fogyni: