Megszavazták ugyanis az úgynevezett Szent György-szalag betiltását, amely egy fekete-narancssárga színű hagyományos szimbóluma az orosz patriotizmusnak – számolt be róla a Reuters hírügynökség.

Maia Sandu, Moldova nyugatbarát elnökének pártja, a PAS annak ellenére hagyta jóvá a törvényt, hogy a főként szocialista és kommunista ellenzéki pártok, amelyek az Oroszországgal való szorosabb viszonyt támogatják az Európai Unióval szemben, bojkottálták a szavazást.

A szalagot még eredetileg Nagy Katalin cárnő tiszteletére találták ki, azonban jelentős támogatást szerzett az oroszul beszélők körében, miután a kelet-ukrajnai szakadárok saját szimbólumukként kezdték el használni 2014-ben.

„A szalag azokat a borzalmakat szimbolizálja, amelyeket ártatlan emberek ellen követtek el. Az agresszor katonái is ezt a szalagot viselik, amikor civileket gyilkolnak” – fogalmazott a PAS egyik parlamenti képviselője.

Bogdan Tirdea szocialista képviselő szerint az új törvény hatalmas ütést visz be a Moldova-Oroszország kapcsolatoknak, mivel gyakorlatilag Oroszországot ismerik el agresszorként. A moldovai ellenzék ugyanis nem tartja a Kremlt agresszornak.

Március elején Maia Sandu hivatalosan is aláírta Moldova tagsági kérelmét az Európai Unióba, megerősítve ezzel a moldovai nyugatbarát szándékokat. Grúzia hasonlóan járt el, mindkét kelet-európai állam a kereskedelmi blokkban képzeli el a jövőjét.

Moldova és Grúzia tagsága azonban erősen kérdéses, előbbiben Transznyisztria, utóbbiban Dél-Oszétia és Abházia miatt. Mindhárom terület de facto független állam, viszont senki nem ismeri el őket, cserébe orosz katonák tartózkodnak ezeken a területeken.