Egy orosz parancsnok pénteki nyilatkozata indította el a találgatásokat Putyin további céljai kapcsán: Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese Moszkva katonai céljairól nyilatkozott, melyben megemlítette, hogy Oroszország egy újabb szárazföldi folyosót akar létrehozni Ukrajnán keresztül egészen a Dnyeszteren túlra.

A Dnyeszteren túli terület azonban Moldova határain belül helyezkedik el, ami azért is jelent problémát, mert bár Moldova alapvetően nem ellenőrzi a szakadár köztársaság területét, a moldovai-ukrán határ közelében fekvő, többnyire orosz ajkú terület lakossága függetlenséget követelt Moldovától még a Szovjetunió összeomlását követően, mely masszív erőszakba torkollott miután az oroszok is beavatkoztak.

Habár még maga Moszkva sem ismeri el a szakadár köztársaság függetlenségét, a zavargásokat követően közel 1500 orosz katona maradt a területen „békefenntartóként”, ez a jóformán befagyasztott konfliktus pedig kifejezetten hasznos eszköz Moszkva kezében, míg Moldovát megakadályozza abban, hogy közeledjen az EU-hoz és a NATO-hoz.

Az ukrán elnök ennek kapcsán kijelentette, az orosz-ukrán háború „még csak a kezdet”, utalva ezzel korábbi megjegyzéseire, miszerint Oroszország nagyratörő céljai között nem csupán Ukrajna, de más országok megszállása is szerepel. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a háború jelenlegi állása alapján kétséges, hogy Oroszország hogyan lenne képes elfoglalni a Dnyeszteren túli területet, hiszen eddig nem sikerült jelentősebb célokat elérni Ukrajna keleti és déli részén sem.

A Newsweek több szakértőt is megkeresett annak kapcsán, hogy Oroszországnak vajon lenne-e elegendő katonai kapacitása arra, hogy valóban megszállja Moldovát.

Stefan Wolff, nemzetközi biztonsági professzor, Birminghami Egyetem, Egyesült Királyság

Kifejezetten nagy esély van arra, hogy Putyin valóban Moldova megszállását tervezi, legalábbis abban a tekintetben, hogy ez az akció tökéletesen illene az eddigi orosz stratégiába, miszerint vissza akarja állítani a Szovjetuniót – legalábbis a lehető legnagyobb részét –, hogy aztán kiterjessze az orosz befolyást és megerősítse Oroszország nagyhatalmi státuszát.

Mivel Putyin hiába gyakorolt nyomást éveken át a környező országokra, másik kedvenc eszközét veszi elő és katonai agresszióval megszállja az elfoglalni kívánt országokat. Azonban ahhoz, hogy ez Moldovában is működjön, Putyinnak szüksége van a szárazföldi hídra, melyet most próbál létrehozni Ukrajnában, másrészt pedig igen komoly katonai kapacitással is kell rendelkeznie.

Itt pedig felmerül a kérdés, hogy ha még Donbászban sem sikerült előrehaladnia az orosz hadseregnek, vajon képesek lennének-e megszállni egy másik országot úgy, hogy közben párhuzamosan Ukrajnában is háborúznak. A kilátások azonban kifejezetten aggasztóak a jövőre nézve: ezzel már csak egy hajszálnyira lenne a katonai konfliktus a NATO-val, azonban elképzelhető, hogy ezen felbuzdulva Putyin végül erőszakkal próbálja meg elérni azt, amire nem tudta rávenni a NATO-t még 2021 decemberében.

David Rivera, kormányzati tanszéki előadó, Hamilton College, New York, Egyesült Államok

Ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy Putyin „Ukrajna nácimentesítésére” és az „orosz ajkúak megvédésére” hivatkozva indított háborút Ukrajna ellen, könnyedén elképzelhető, hogy ugyanezen logika mentén Moldovát is megszállhatja, tekintettel a tényre, hogy a Dnyeszteren túli régióra is igaz, hogy jelentős számban lakják orosz anyanyelvű állampolgárok.

Valójában csak akkor fogjuk biztosan tudni, hogy Moldovát is fenyegeti-e az orosz megszállás veszélye, amikor a Kreml szokásos kommunikációjához nyúl és elkezdi különböző vádakkal illetni a moldovai kormányt, köztük a „kedvenc, népirtásos váddal”. Fontos megjegyezni, hogy a világon szinte senki nem hiszi el ezeket a megalapozatlan és minden bizonyítékot nélkülöző állításokat, azonban az Oroszországi Föderációban uralkodó elnyomó cenzúra miatt a Kreml ezzel további támogatást generál önmagának az orosz lakosság körében.

William Muck, politológiaprofesszor, North Central College, Naperville, Egyesült Államok

Putyin megalázó vereséget szenvedett Kijevben, ezért most a stratégiaváltáshoz nyúlt és megpróbál újabb és újabb indokokat találni háborúja igazolására. Azonban ha sikerül megvalósítania a szárazföldi hidat Ukrajnán keresztül, akkor szinte borítékolható, hogy Moldovát is célba veszi. Putyin számára jelenleg a belpolitikai biztonság és stabilitás az elsődleges cél, valamint az, hogy bármilyen indokkal, de igazolhassa háborúját Ukrajna ellen – az orosz elnök azt kommunikálja, hogy Ukrajna és Moldova megszállásával „újra egyesülhetnének az oroszok”.

Ezen a ponton pedig nem lehet elmenni a tény mellett, hogy mennyire rosszul kezelte Putyin a háborút a médiában, ugyanis bár lett volna lehetősége célzott és hatékony üzenetekkel elérni célját, hogy elnyerje az orosz lakosság támogatását, inkább a teljes cenzúra mellett döntött. Ezzel pedig azt érte el, hogy ha nem sikerül összehozni egy látványos és dicsőséges győzelmet Ukrajnában, az orosz lakosság kudarcként fogja megélni a háborút, ez pedig komoly veszélyt jelent Putyin politikai jövőjére nézve is.