Felelősségteljes szavazók a fiatalok, és többségük nem ellenzéki
A pártpreferenciákat illetően a kutatások többsége azt mutatja: minden korcsoportban a Fidesz a legerősebb párt, csupán az egyes korcsoportok között lehet különbség a támogatottságot illetően.
Fotó:
MTI/Varga GyörgyMilyen általános közhelyek élnek manapság a fiatalokról, és mi a valóság? Ezt a kérdéskört járták körül az Ifjúságkutató Intézet konferenciájának résztvevői. A Z-generáció politikai aktivitást, viselkedést vizsgálva kiderült: a 18-21 évesek nagy része felelősségteljes szavazó, 70 százalékuk adta le voksát idén áprilisban, és több mint kétszer annyian (49 százalék) döntöttek a Fidesz-KDNP, mint a baloldali ellenzék (22 százalék) mellett.
A fiatalokat az elmúlt két évtizedben tartósan alacsony politikai érdeklődés jellemezte, efféle nézeteiket kortársaik helyett jórészt családi környezetük befolyásolta – emelte ki előadásában Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója. Hozzátette: ebből adódik, hogy a fiatalok többsége legalább részben egyetért szülei politikai meggyőződésével. A Mathias Corvinus Collegium égisze alatt működő Ifjúságkutató Intézet kutatásának tükrében egyértelműen megdőlt az ellenzéki fiatalok toposza: inkább jobboldalinak mintsem baloldalinak vallják magukat, ideológiai irányultságukat illetően pedig inkább a liberális, mintsem a radikális szemléletmód jellemzi őket – fejtette ki.
A horvátországi HENDAL közvéleménykutató igazgatója, Marijana Plovanić a horvátországi fiatalok politikai elköteleződéséről és részvételéről adott körképet. E nemzet Z-generációja a társadalom egészéhez képest kisebb arányban (19%) sorolja magát a baloldalra, többen (37%) pedig azt állítják, nincs politikai preferenciájuk. Ezáltal a horvát fiatalokról is elmondható, hogy általánosságban apolitikusak – derült ki a szakértő összefoglalójából. Marijana Plovanić többek között arról is beszámolt, hogy a horvát ifjúság az országon belüli békével (38%) és saját jövőjükkel (36%) kapcsolatban – a társadalom egészéhez képest is – a legoptimistábbak, azonban az ezekkel szemben támasztott elvárásaik 2019-hez képest jelentősen visszaestek.
A fiatalok kétségtelenül ellenzékkompatibilis gondolkodásúak, de ez nem azt jelenti, hogy ellenzéki szavazók is. Nincs meg az elköteleződésük, vagy csak nagyon alacsony szintű – említette meg a panelbeszélgetés során Szabó Andreaszociológus, politológus és ifjúságkutató. Hozzátette: a fiatalok tipikusan impulzív szavazók, nincs még teljesen kiforrott politikai identitásuk.
Csepregi Gábor, az MCC Vezetőképző Akadémia programtanácsadója szerint az ifjúságot egyfajta kényelemkeresés jellemzi, valamint élettapasztalatukból többnyire még hiányoznak a negatív élmények, amelyek által emocionálisan éretté válhatnak. Ugyanakkor ismerik a társadalmi jelenségeket, van történelmi tudatuk, hatást akarnak gyakorolni a jövőre.
Az ifjúságot kevésbé érdekli a politika, a sorsuk viszont annál inkább – fűzte hozzá Juhász Gyula, a Társadalomkutató kutatási igazgatója. A 18-21 éves fiatalokkal készített kutatás alapján, nem várt módon a megkérdezettek 70%-a nyilatkozta, hogy élt a szavazati jogával – egészítette ki. A közönségkérdésekre válaszolva Pillók Péter, a Századvég Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója arról beszélt, hogy a fiatalokat leginkább az önállósodás, a szülőkről való leválás és a karrier foglalkoztatja – ezekben lehet potenciál az ifjúság mozgatórugóját illetően.
A pártpreferenciákat illetően a kutatások többsége azt mutatja: minden korcsoportban a Fidesz a legerősebb párt, csupán az egyes korcsoportok között lehet különbség a támogatottságot illetően. A középkorúak körében a legkiemelkedőbb, hozzájuk képest az idősek és a fiatalok esetében pedig egy kicsit alacsonyabb a Fidesz támogatottsága – magyarázta Dúró József egyetemi adjunktus (BCE).
Az egyetemi modellváltás kapcsán Tóth Miklós Bálint, a Társadalom- és történelemtudományi Iskola (MCC) kutatója emlékeztetett: a fiatalság visszafogott érdeklődését a téma iránt befolyásolták a koronavírus-járvány miatti korlátozások, amelyek nemcsak a társadalmi, de a politikai aktivitásokat is jelentősen csökkentették.
A klasszikus, antik filozófia szerint a politikával való foglalkozás legfontosabb feltétele az a szabadidő, amelyet az egyén a politikai, közéleti kérdésekről való tájékozódásra tud fordítani. Amennyiben ez nincs meg, az illető teljesen más szempontok, keretek szerint fog gondolkodni a politikai kérdésekről, mint azok, akik megtehetik, hogy jobban belemélyedjenek a témába – hívta fel a figyelmet Hajdú András, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola kutatótanára.
