Mit tudhattunk meg eddig a koronavírusról?

A COVID-19 fertőzést okozó SARS-CoV-2 kórokozót először Kínában fedezték fel 2019-ben. Az első koronavírusos tüneteket produkáló személyt idén januárban regisztrálták az Egyesült Államokban. Azóta már több százezer beteggel kell számolnunk, a világon pedig már közelít ez az érték az egymillióhoz.

Március 11-én az Egészségügyi Világszervezet, a WHO hivatalosan pandémiává nyilvánította a járványt, azóta pedig a Föld szinte összes országát lezárták és szigorú intézkedéseket vezettek be a terjedésének megakadályozására. Soron kívül Két tehervonat is nekiütközött egy autónak Komárom és Almásfüzitő között

Ki lesz beteg?

A koronavírus nem válogat – egyszerűen bárki megfertőződhet. Egyrészt igaz, hogy nagyobb kockázatot jelent az idősebb és már meglévő betegségekben szenvedő emberek számára, azonban ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fiatalabbak védettnek érezhetik magukat.

Sajnos a vírus mindenkinél képes ugyanazokat a komplikációkat okozni, amelyek közül a legsúlyosabb a kétoldali tüdőgyulladás. A legfontosabb, hogy maradjunk otthon és ha tudjuk magunkról, hogy gyengébb az immunrendszerünk, valamint fogékonyabbak vagyunk a megfázásra vagy más betegségekre, akkor mindenképpen legyünk óvatosak és tartsuk be az intézkedéseket.

Mit tudunk magáról a vírusról?

Kutatók feltérképezték a vírus genomját. Ez azt jelenti, hogy a kórokozót már izolálták és szekvenálták – egyszerűbben fogalmazva ismerjük a genetikai szerkezetét. Rájöttünk arra is, hogy a koronavírusok csoportjába tartozik. Néhány koronavírus csupán enyhe, megfázáshoz hasonló tüneteket okoz, mások sokkal agresszívabbak. A 2003-as kínai SARS és a 2012-es közel-keleti MERS járványt szintén koronavírusok okozták.

A jelenlegi kórokozó hivatalos neve SARS-CoV-2. A WHO azonban úgy döntött, hogy a COVID-19 elnevezést vagy egyszerűsítve csupán a koronavírust fogja használni. Azért választották ezt, mert nem szerették volna, ha a korábbi SARS járvány után az emberekben félelmet keltene.

Van rá gyógymód vagy vakcina?

Egyelőre egyik sincs. Néhány kezelési módszert már teszteltek, de egyiket sem hitelesítettek még hivatalos klinikai vizsgálatokkal. A vakcinák fejlesztése viszont folyamatban van, a szakemberek ennek ellenére figyelmeztetnek, hogy legalább 12-18 hónap kell ahhoz, hogy az egész világon elérhetőek legyenek.

Hogyan terjedt el a vírus?

A koronavírus Kínából származik, ahol tavaly novemberben kezdett el igazán terjedni. Azóta szinte mindenhol megtalálható az egész Földön. Az első állomás Irán volt, innen pedig Olaszországba került, ahol óriási gondokat okoz a mai napig.

Miután bekerült Európába, az Egyesült Államokban kissé félvállról kezelték a helyzetet, mivel úgy gondolták, hogy könnyebben megbirkóznak majd a fertőzéssel. Mint látjuk, pont az ellenkezője történt – jelenleg már USA vezeti a COVID-19 fertőzések ranglistáját.

Mit kell tenni, hogy elkerüljük a fertőzést?

Nagyon fontos, hogy mindenféleképpen tartsuk be a szakemberek által javasolt előírásokat és óvintézkedéseket.

Maradjunk otthon – csak a legszükségesebb esetben mozduljunk ki lakásunkból. Ha muszáj elmennünk, viseljünk maszkot és kesztyűt. Használjunk kézfertőtlenítőt és mossunk többször is alaposan kezet legalább 20 másodpercen keresztül.

Ha gyógyszertárban, postán vagyunk vagy éppen bevásárolni mentünk, akkor tartsuk be a kétméteres távolságot.

Nem szabad egyből pánikolni, ha egyet tüsszentettünk. Azonban ha észleljük magunkon, hogy egyre erősödő száraz köhögés kínoz minket magas lázzal, fejfájással, mellette elvesztettük szaglóérzékünket, akkor mindenképpen hívjuk fel orvosunkat. Fontos, hogy gyanú esetén izoláljuk magunkat szobánkba és tartsuk magunktól távol a még egészséges ismerőseinket, lakótársainkat.

Kövessük a híreket és legyünk tisztában a helyzet komolyságával. Ne fogjuk fel úgy ezt az egészet, mintha csak egy hosszúra nyúlt vakáció lenne. Viselkedjünk felelősségtudatosan, vigyázzunk magunkra és környezetünkre egyaránt.