Az Egészségügyi Világszervezet 2020. április 15-i keltezésű hivatalos ajánlása egy több oldalas dokumentum, ami szigorú szempontok alapján engedi csak meg a normális életbe való visszatérésünket. A hosszú publikációból kiszedtük a legfontosabb részeket és összegeztük őket.

1. A fertőzés terjedését kontrollálni kell

Kétségkívül nélkülözhetetlen szempont a járvány kordában tartása. Egy szóval addig nem várhatunk semmilyen enyhítésre, amíg biztosak nem lehetünk abban, hogy az utcán körülöttünk lévő emberek egyike sem fertőzött.

Ez azt jelenti, hogy a járványügyi szakembereknek tisztában kell lenniük azzal, pontosan hol és milyen intenzitással található meg a koronavírus. Nem szabad megengedni, hogy véletlenszerűen terjedjen a kórokozó, mert az újabb és újabb pandémiákhoz vezethetne.

Addig nem történhet semmilyen nagyobb léptékű lazítás, amíg a COVID-19 esetek tömegesen fordulnak elő. A cél az lenne, ha csupán szórványos fertőzésekről szólnának a hírek, ami legutóbb csak a járvány kezdetekor fordult elő.

A terjedés ellenőrzéséhez fontos a kórházak kapacitásának reális felmérése. Az olasz, valamint a New York-i helyzeteket látva el kell kerülni a klinikák túlterheltségét, ami jelenleg még több országban megoldhatatlan feladat.

2. Sokat kell tesztelni

Ha további enyhítéseket szeretnénk, akkor nagyon fontos megnövelni a koronavírus-tesztek számát. Ez egy olyan probléma, amellyel több ország is küzd. Sokan nem jutnak hozzá kellő mennyiségű tesztkészlethez, ami a statisztikák fals eredményéhez vezet, valamint hamis becslésekkel szolgálhat a szakembereknek.

A tesztek eredményei általában 24 órán belül megérkeznek, így elég gyorsnak mondható ez a folyamat. Ha valakiről bebizonyosodott, hogy koronavírusos, kötelező házi karantént rendelhetnek el nála, súlyosabb esetben pedig a kórházak elkülönített részeibe kerülhetnek a páciensek.

Ahhoz, hogy valakit végül egészségessé nyilvánítsanak, két negatív tesztet kell produkálnia, ami szintén komoly erőforrásokat igényel.

3. Minimalizálni kell a kockázatokat a kórházaknál és az idősotthonoknál

A harmadik fontos szempont a veszélyeztetett korcsoport és a már fertőzött betegek védelme. Ehhez legfőképpen az otthonok és a különböző idős emberekkel foglalkozó intézmények, valamint a kórházak sürgősségi osztályai tartoznak.

A fertőzés kockázatának csökkentése érdekében nagyon fontos a védőfelszerelések használata, amelyek közül nélkülözhetetlen a maszkok viselése, azok rendszeres cserélése, valamint a kesztyűk és szemüvegek, esetlegesen arcmaszkok igénybe vétele.

4. Oda kell figyelni az importált esetekre

Nagyon fontos megakadályozni a fertőzés további hullámait azzal, hogy kiküszöböljük a behurcolás lehetőségét. Az orosz határhoz közel lévő kínai nagyvárosokban történt esetekből tanulhatnak az európai hatóságok, ott ugyanis a járvány végeztével több külföldi importálta be az ország területére újra a vírust, ami lokális epidémiákhoz vezetett.

Ésszerű megoldás lenne a nemzetközi nyomkövetés, amelyet például különböző mobilalkalmazások segítségével eszközölni lehetne. Több techcég már korábban bejelentette, hogy a koreai modell alapján saját API-t fejlesztenek, ami elvégzi majd ezt a feladatot.

5. A munkahelyeken is redukálni kell a kockázatokat

Ahhoz, hogy egyáltalán beszélni lehessen az újranyitásról, el kell kerülni a tömeges újrafertőződéseket, ezek pedig a leggyakrabban akkor adódhatnak majd elő, ha az emberek ismét munkába állnak. A társadalmi távolságtartás szabályait szigorúan be kell tartanunk, mint ahogyan a kézmosási, kézfertőtlenítési előírásokat is muszáj követni.

6. Nem szabad félvállról venni a helyzetet

Attól, hogy egyes országokban már lapulni kezdett az a bizonyos görbe, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a vírus szépen lassan eltűnik a Földről. Hazánkban még csak májusra várható a tetőzés, így csak találgatni tudunk a további kórlefolyásról. A legoptimistább előrejelzések szerint sem lehet arra számítani, hogy két év alatt kiirtjuk a koronavírust. Még a vakcina sem fog teljes védelmet nyújtani ellene.

Vagy megtanulunk együtt élni a kórokozóval, vagy a vírus fog bennünket irányítani. Az lenne ebből a szempontból a célszerű, ha járványok kitörésekor szokássá válna a maszkok viselése és az óvatos távolságtartás. Ázsiában ez már a mindennapok részesévé vált évek óta és nekünk is hozzá kell szoknunk, ellenkező esetben mi húzhatjuk majd a rövidebbet.

Közben Franciaországban egyre durvul a helyzet:

https://liner.hu/mar-a-masodik-ideiglenes-halottashazat-kellett-megnyitni-parizsban-a-koronavirus-aldozatainak/