Mit is jelent pontosan kigyógyulni a koronavírusból?
A COVID-19 félelmetesnek tűnhet, azonban a pozitív eseteken és a halottakon kívül az emberek többsége átvészeli a tüneteket és egészséges lesz.
Elmondhatjuk, hogy március végéig Magyarországon a vírusból szinte senki sem épült fel. Azóta sem túl nagy ez a szám, azonban 96 gyógyultról már biztosan tudunk. Elemzésünkben megpróbáljuk elmagyarázni, hogy mi is állhat a betegség sikeres leküzdésének hátterében.
Hogyan harcol a szervezetünk a koronavírussal szemben?
Amint valaki megfertőződik, az emberi test speciális fehérjéket, ún. antitesteket kezd el kiválasztani. Ezek az antitestek elkezdik feltartóztatni a vírus szaporodását és replikálódását, a tünetek ezáltal enyhülnek és a betegek is jobban kezdik magukat érezni.
Ha minden rendben zajlik, akkor az immunrendszer teljesen felemészti a vírust, a páciens pedig sikeresen kigyógyult.
A koronavírusra az a jellemző, hogy a fertőzés kezdete után körülbelül hét nappal kezdődnek az első tünetek. Még ha ezek a szimptómák el is tűnnek, a szervezetben még mindig megmaradhatnak a kórokozó részecskéi, ezért nagyon fontos elzárva maradni legalább három napig a negatív tesztek után.
Mi a helyzet az immunitással?
Általánosságban elmondható, hogy ha valaki felépült egy vírusos fertőzésből, akkor a szervezetben képződött limfociták lényegében megjegyzik a kórokozót, így következő járványkor sokkal gyorsabban tudnak az antitestek reagálni és könnyebben megbirkóznak a betolakodóval. Ekkor a tünetek vagy csak nagyon enyhék, vagy meg sem érezzük őket. Ezt hívjuk immunitásnak és ez az alapelve a vakcináknak is.
Sajnos az immunitás sem tökéletes. Több vírus – mint például a mumpsz – esetében az ellenálló-képesség idővel meggyengül, így újra kitettek lehetünk a fertőzésnek. Ezért fontos az újraoltás a kor előrehaladtával, amellyel arra sarkalljuk az immunrendszert, hogy még több antitestet és limfocitát termeljen.
Mivel a koronavírus még teljesen új, ezért a kutatók egyelőre nem tudják megmondani, hogy a jövőben történő fertőzésekre vajon immunisak leszünk-e. Az orvosok már észrevették, hogy a betegek és a gyógyultak szervezetében egyaránt termelődnek az antitestek. A kérdés csupán az, hogy ha kialakul egy természetes immunitás, akkor milyen sokáig tarthat.
A SARS és a MERS koronavírusok elleni immunválaszok nagyon rövid ideig védik a szervezetet, ezért valószínű, hogy a SARS-CoV-2 esetében is hasonló lesz a helyzet, bár teljes bizonyossággal ezt még nem jelenthetjük ki.
Miért annyira kevés a gyógyultak száma?
Mivel a koronavírus nagyon veszélyes és agresszív, ezért szigorú szabályok vonatkoznak arra, ha valakit hivatalosan is gyógyulttá szeretnének nyilvánítani.
Orvosi szempontból a páciensnek három napig lázmentesnek kell lennie úgy, hogy semmilyen lázcsillapítót és egyéb gyógyszert nem szed. Egyértelműen kell mutatnia a tünetek enyhülését is – ilyen például a köhögés csökkenése vagy a légszomj megszűnése. Ha fennáll a beteg javuló állapota legalább hét nappal a fertőzés után, akkor lehet csak gyógyultnak mondani.
Az orvosi követelményekhez hozzájön még, hogy a fertőzött személy egymás utáni két koronavírus-tesztjének is negatívnak kell lennie.
Valószínű, hogy az alig száz felgyógyult ember amiatt lehet, mert kevés teszttel rendelkezünk. Elsősorban az új betegek felderítésére használják őket, így a második tesztelés sokszor háttérbe szorul. Előfordulhat, hogy sokkal többen felépültek már, csak egyelőre ezt nem tudták hivatalosan bizonyítani.
Ha felgyógyult egy ember, mit kell utána csinálnia?
Erre nem tudunk jelenleg pontos választ adni, mivel egyelőre nem ismert az immunitás erőssége, így csak találgatni tudunk, milyen hatással lehetnek a gyógyult emberek a társadalom többi tagjára. Gőzerővel folynak a kutatások a védőoltás kifejlesztése mellett az ellenálló-képesség megismerésére is.
Amint egy közösség elérte a járvány csúcspontját, az új esetek száma fokozatosan apadni fog, a gyógyultak száma pedig ennek függvényében emelkedhet majd. Ha ez a trend folytatódik, akkor a betegség átadásának kockázata szépen lassan a minimálisra csökken, amelynek hatására feloldhatják a lezárásokat és a karantén intézkedéseket, az üzletek pedig újra kinyithatnak.
Kínából kiindulva azonban ettől még sajnos nagyon messze vagyunk, a koronavírus-járvány tetőzése még csak nyár előtt várható, utána pedig még hosszú hónapokba telhet a visszatérés a normális kerékvágásba.
Az most a legfontosabb, hogy tartsuk be az előírásokat és figyeljünk szeretteink biztonságára. Ha tehetjük, akkor csak a legszükségesebb esetekben hagyjuk el otthonunkat, ezzel segíthetünk a legtöbbet nemcsak magunkon, hanem az embertársainkon is.
A legújabb tanulmányok szerint nőhet a szegények száma a világon:
