Egy állam, ahol hátrébb sorolják a fehér betegeket a COVID kezelés során
A minnesotai egészségügyi hivatal a veszélyeztetettebb, nem fehér bőrű pácienseket részesíti előnyben a monoklonális antitest kezelés során.
Fotó: PixabayMinnesota állam egészségügyi osztálya új etikai normát fogadott el, amelynek értelmében az egyén bőrszíne is számít annak meghatározásakor, részesülhet-e a potenciálisan életmentő koronavírus elleni kezelésben.
A monoklonális antitestek hatékonyan képesek felvenni a harcot a fertőzéssel, megakadályozva a betegség súlyosbodását, a nagy kereslet miatt azonban nem áll elegendő belőle rendelkezésre. Az új keretrendszer megalkotásakor az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi hatóságának megállapítását vették figyelembe, ami szerint egyes faji és etikai csoportok védtelenebbek a vírus elleni védekezésben.
Az adatok elemzése során a nem fehér betegetek priorizálását írták elő a monoklonális kezelésre való alkalmasság vizsgálatakor. A kockázati csoportba való besoroláshoz az állam pontozási rendszert állított össze, ami az életkor és egészségi állapot mellett a bőrszínt is figyelembe veszi.
A nem fehér betegek plusz két pontot kapnak az értékelés során, mint a 65 év felettiek vagy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. Ez azt jelenti, hogy egy fehér és fekete, 70 éves, szívbeteg páciens közül a fehérbőrű 4 szűrési pontot ér el, a másik beteg pedig 6-ot – számolt be az RT híroldal.
A pontozás döntő fontosságú lehet, ha nem áll rendelkezésre elegendő mAb, és nem részesíthető minden beteg a kezelésben. Az állam azt tanácsolja az egészségügyi szolgáltatóknak, sorolják hátrébb az alacsonyabb szűrési pontszámmal rendelkező betegeket, és emeljék fel a jogosultsági sávot, ahogyan a hiány súlyosbodik.
