Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

Nincsenek egyszerű helyzetben a minimálbéresek, ha a nyugdíjról van szó

Sokakat érintő kérdés, hogy milyen nyugdíjra számíthat az, aki mindig minimálbérre bejelentve dolgozott?

...svg content...Fotó: Pixabay
Belföld
Author image

Koós Alexandra

Szerkesztő

A nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény szerint két tényező határozza meg: egyrészt a nyugdíjigénylő élete során szerzett összes szolgálati idő, mert ennek az egész évben számított hossza határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót (ez például 40 év esetén 80 százalék), másrészt az 1988. január 1. és a nyugdíj-megállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összege.

Ez utóbbi kapcsán a magyar nyugdíj összegét egy harmadik tényező is jelentősen befolyásolja, ez pedig a nyugdíj-megállapítás éve (a valorizáció miatt). A minimálbéres jövőben várható nyugdíjára így valóban megalapozott becslés nem adható. Ami biztos, hogy kicsi lesz a nyugdíj – írja a nyugdijguru.hu. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Ha mégis szeretnénk valamilyen közelítő értéket kapni, akkor a nagyon-nagyon komplex nyugdíjszámítást a végletekig leegyszerűsítve a 2024-ben 266 800 forintos bruttó minimálbért a nyugdíjszámítás során alkalmazandó nettósítás során meg kell fosztani a 15 százalékos személyi jövedelemadó-tartalmától és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléktól, és az így kapott havi nettó összegnek a nyugdíjskála szerinti százaléka lehet a nyugdíj, például 40 év esetén 145 ezer forint körüli összeg – részletezik.

Nagyon komplikált nyugdíjszámítás

Ez azonban a nagyon komplikált nyugdíjszámítás végletes és hibás leegyszerűsítése, amely arra a feltételezésre épül, hogy a korábbi években kapott minimálbérek a valorizáció miatt a nettó életpálya átlagkeresetbe ugyanolyan valorizált összegben számítanak be, mint a nyugdíjba vonulás előtt közvetlenül elért minimálbér.

Kiemelik: de ez nyilván nem igaz, hiszen a minimálbérek 1988 óta nem a valorizációnak (a mindenkori nettó országos átlagkereset alakulásának) megfelelően, hanem attól teljesen eltérő és politikai szándékoktól is befolyásolt mértékben alakultak, továbbá az adó- és járulékmértékek minden évben jelentősen változhattak. Emellett nyilvánvalóan életszerűtlen feltételezés, hogy valaki az élete során megszakítás nélkül és mindig minimálbérre bejelentve dolgozott.

A helyzet ennél csak rosszabb lehet, ha valaki életpályája munkanélküliséggel, részmunkaidővel, szürkezónás epizódokkal tarkított. Ráadásul a nyugdíjszámítás bonyolultságát tovább fokozza, hogy a valorizáció során a nyugdíj alapját képező életpálya átlagkereset összegébe számítandó korábbi éves nettósított keresetek közül csak a megállapítását évét megelőző évek kereseteit kell valorizálni, vagyis a megállapítás évében elért keresetet és az előtte való évben (a referencia bérszínvonal évében) elért keresetet már nem – olvasható.

Érdemes a nyugdíj igénylését minél későbbi évre halasztani

Így a valorizációs hatás (amely miatt érdemes lehet a nyugdíjat minél későbbi évben igényelni) és az inflációs hatás (amely a már meglévő nyugdíjak éves növelését határozza meg) a turbóinfláció éveiben egymás ellen dolgozott, vagyis az általában érvényesülő helyzettel szemben jobban járhatott az a nyugdíjigényló, aki minél korábban kérte a nyugdíja megállapítását. Mára ismét visszaállt a korábbi helyzet, és érdemes a nyugdíj igénylését minél későbbi évre halasztani, ha valaki ezt megteheti. Aki szívesen olvasna a témával kapcsolatos további részletekről, a Portfolio oldalán el tudja érni. De korábban arról is beszámoltunk, hogy a Nyugdíjas Parlament közleményében adott hangot felháborodásának, miszerint a kormány „megnyirbálná” a nyugdíjmegtakarításokat. „El a kezekkel az önkéntes nyugdíjpénztáraktól! Az építőipari termelés jelentős visszaesését ne a nyugdíjcélú megtakarítások megnyirbálásával akarják megoldani” – hangsúlyozták.

Mint írták, megdöbbenve értesültek arról, hogy a Kormány Gazdasági Kabinetje arra készül, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjtögetett megtakarításokat, a biztonságos időskor fedezetét, a jelenlegi kormányzat rövidtávú célok fedezetére kívánják fordítani. Egyúttal hangsúlyozták: a kormány azt tervezi, hogy az aktív időszakban félretett, a méltányos időskor elősegítése céljából összegyűjtött összeget a jelenlegi fogyasztásra fordítsa.

„A tervezett lépés nagymértékben elbizonytalanítja a nyugdíjcélú megtakarítókat, hitelteleníti az öngondoskodásra buzdító intézményeket és szakértőket, jelentősen eltávolítja a fejlett világban kialakított és gyakorlattá vált, hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetésének az esélyét” – fogalmazott a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület. Továbbá arra is kitértünk, hogy nyugdíjemelés van a láthatáron: kiderült, mennyivel lesz több a nyugdíj. Habár a pontos összegeket egyelőre nem tudni, megközelítőleg erre lehet majd készülni.

Szijjártó Péter is nagyon aggódik: azonnal békét kell kötni

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint annyira súlyos már a helyzet Ukrajnában, hogy azonnal békét kell kötni.