A munkavállalók jelentős részének, akár másfél millió dolgozónak emelkedhet decemberben és januárban a fizetése a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására. Decembertől a legkisebb kereset 15%-kal nő, a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér pedig 10%-kal. A Mandiner annak járt utána, hogy az év vége közeledtével milyen béremelésre számíthatnak azok, akik többet keresnek, mint a kötelező legkisebb keresetek. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése a munkavállalók 20-25%-ának immár garantált fizetésemelést jelent, ráadásul a szokásos januári emelés helyett már decemberben a magasabb fizetésért dolgoznak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma több mint 4,7 millióan dolgoznak teljes- és részmunkaidőben, vagy alkalmi jelleggel. A minimálbér közvetlenül kevés munkavállalót érint, 250-300 ezer főt, vagyis a foglalkoztatottak mindössze 5-6%-át. Ráadásul közülük sokan úgy vannak minimálbérre bejelentve, hogy valójában zsebbe, vagyis feketén kapják jövedelmük egy részét. Ugyan kevés alkalmazott dolgozik a minimálbér összegéért, emelése kedvezően hat a munkaerőpiacra, mivel a magasabb összegnek köszönhetően az érintettek bevételének egy része kikerül a szürke zónából.

A Mandiner cikke emlékeztet, a garantált bérminimum emelése már komoly bértorlódást okoz, ezzel pedig további több százezer munkavállaló fizetése nőhet, ellenkező esetben komoly következményekkel járó bérfeszültség alakulna ki. Minél nagyobb mértékű a bérminimum emelése, annál több dolgozó fizetését kell rendezniük a vállalkozásoknak. Idén azokat érinti közvetve a bérminimum változása, akik bruttó 294 600 forintnál többet keresnek, de fizetésük nem éri el, vagy éppen csak meghaladja a 10%-kal megemelkedő összeget, vagyis a 324 ezer forintot. Emellett azoknak a dolgozóknak a bérét is korrigálni kell, akik a bérminimum emelés után már csak párezer forinttal keresnének többet annak decembertől érvényes összegénél.

A bérfelzárkózás várhatóan 2025-től kap újra erőre, az állami vállalatoknál és a versenyszférában is a minimálbér-megállapodás megkötése után vesznek lendületet a bérrendezések. A lap körképe alapján a legtöbb piaci szereplő visszafogott béremelést tervez, várhatóan 2024-ben nem nőnek kétszámjegyű mértékben a fizetések. Ez ugyanakkor nem vezet a reálkeresetek további csökkenéséhez, mivel tavaly és az idén inflációt elérő, vagy azt meghaladó mértékben nőttek a bérek. Egyszámjegyű béremeléssel ugyanakkor érdemi reálbér-emelkedés sem várható jövőre.

A Mandiner információi szerint az állami cégek közül a postánál ugyanakkor már megkötötték az alkut, a villamosenergia-szektorban is már elkezdődtek az egyeztetések. A MÁV-Volán csoportnál, mint legnagyobb állami közszolgáltató vállalatnál is lezajlott az első egyeztetési forduló. A munkáltató egyelőre még nem tett javaslatot a bérrendezés mértékére, a munkavállalói oldal pedig 15-17%-os béremelést vár. A versenyszférában is napirenden van a béremelés, ugyanakkor a legtöbb vállalkozás hagyományosan nem januártól szokott bért emelni, hanem a bevett gyakorlat szerint az új üzleti évhez kötődnek a korrekciók, vagyis a legtöbb érintett májustól kaphat emelt fizetést.