A Különválás vállalati rémálma, a Silo disztópikus rejtélyei vagy a For All Mankind alternatív történelme mind azt mutatják, hogy a platform következetesen magas minőséget képvisel. Mégis, ebben a rendkívül erős mezőnyben is akad egy sorozat, amely kiemelkedik: az Alapítvány.

Isaac Asimov legendás regényeinek adaptációja monumentális vállalkozás volt, hiszen a történet évszázadokon átívelő civilizációk felemelkedését és bukását követi nyomon. A sorozat politikai drámát, filozófiai spekulációt és kozmikus látványvilágot ötvöz, miközben olyan léptékben mesél, amelyhez kevés televíziós produkció mert valaha is hozzányúlni.

Az Alapítvány 2021-es debütálása óta három évadon át tartotta a színvonalat, és minden epizódjával bizonyította, hogy az Apple TV egyik legmerészebb és legjobban kivitelezett sci-fi sorozata.

A sorozat minden képkockáján látszik a befektetés

A harmadik évad 2025 júliusában érkezett, és addigra az Alapítvány már az Apple sci-fi kínálatának sarokkövévé vált. A szeptemberi 4. évados berendelés sokakat nem lepett meg, hiszen a ScreenRant szerint az Apple „körülbelül 10 millió dollárt költ epizódonként”, ami egyértelmű jelzés arra, hogy a platform presztízsprojektként kezeli a sorozatot.

A befektetés minden jelenetben tetten érhető: a bolygóvárosok, a peremvilágok és a galaktikus terek olyan filmszerű látványvilágot teremtenek, amely ritkán látható televízióban. A sorozat azonban nem pusztán a látványra épít – a vizuális grandiózusság a történet mélységét szolgálja.

A szereplők alakítása szintén kulcsfontosságú. Hari Seldon (Jared Harris) „nyugodt intellektuális tekintélyével” teszi érthetővé a pszichohistória bonyolult fogalmait, míg Gaal Dornick (Lou Llobell) emberi nézőpontot ad a galaktikus léptékű eseményekhez. A Cleon-dinasztia történetszála pedig Brother Day (Lee Pace) révén mutatja meg, hogy a hatalom látszólagos állandósága mögött milyen törékenység húzódik.

A sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy a több idősíkon futó történetet úgy szövi össze, hogy közben nem veszíti el a koherenciát. A cikk szerint az Alapítvány „nem rejtvényként kezeli a kronológiát, hanem tematikus folytonosságot teremt”, így a nézők könnyedén követhetik a különböző korszakok eseményeit.

Az Alapítvány nem fél az intellektuális mélységtől

A sorozat nem egyszerűsíti le Asimov gondolatait, és nem beszél le a nézőkhöz. A ScreenRant kiemeli, hogy az Alapítvány „nem hígítja fel” a matematikai jóslatok vagy a társadalmi entrópia fogalmait, hanem drámai következményeken és etikai dilemmákon keresztül teszi átélhetővé őket. A végeredmény egy olyan sci-fi, amely egyszerre monumentális és személyes, filozofikus és érzelmileg átélhető.

Merész adaptáció – és egy kockázat, amely végül megtérült

Asimov műveinek adaptálása hatalmas kihívás volt. A könyvek évezredeket ölelnek fel, gyakran elhagyják a szereplőket, és a cselekmény nagy része párbeszédeken keresztül bontakozik ki. Az Apple azonban nem a hű másolást választotta, hanem a kreatív újraértelmezést.

A legnagyobb változtatások közé tartozik a Genetikus Dinasztia bevezetése, amely klónozott uralkodókon keresztül biztosít narratív folytonosságot. Gaal Dornick szerepét is jelentősen kibővítették, hogy a sorozatnak legyen egy állandó érzelmi központja.

A ScreenRant szerint a sorozat „a filozófiai feszültséget filmszerű közvetlenséggé alakítja”, vagyis a könyvekben gyakran háttérben maradó eseményeket látványos jelenetekké formálja.

A kockázat nemcsak kreatív, hanem pénzügyi is volt: a díszletek, vizuális effektek és a nagyszabású szereplőgárda hatalmas befektetést igényelt. De a merészség meghozta gyümölcsét: az Alapítvány mára az Apple TV egyik legfontosabb és legelismertebb sci-fi sorozata.