Milyen változások indultak el a világban a koronavírus hatására?
Meghaladta az egy millió főt a COVID-19 vírussal fertőzöttek száma csütörtök estére, ami összesen eddig közel 60.000 ember életét követelte
Az ENSZ úgy jellemezte a járványt, hogy a „legnagyobb biztonsági kockázat a második világháború óta”. A Tsinghua Egyetem professzora, Zhen Yang szerint néhány hét alatt olyan technológiai és gazdasági trendek illetve változások indultak be az emberek életében, amire legalább még egy évtizedig nem számítottak.
A The Global Times kínai nyelvű hasábjaira írt publicisztikájában Dr. Zhen úgy fogalmaz, hogy amíg a turizmus és a hagyományos munkák hatalmas válságba kerültek, az internet és a rendkívül fejlett technológiák piaca példátlan virágzást él meg.
Az olyan iparágak, mint a robotika, a mesterséges intelligencia, az online kereskedelem, a drónok, az online konferenciák és a képfelismerő technológiák sosem látott keresletnek örvendenek. Zhen hozzátette, hogyha a robotika, az otthoni munka és a 3D nyomtatás fent tudja tartani fejlődési tempóját, akkor a globális gyártási folyamatok és az abból fakadó nemzetek feletti megállapodások idővel visszaszorulhatnak.
Zhen szerint az a globalizált világ, ahogy jelenleg ismerjük, minden bizonnyal át fog alakulni. Elkerülhetetlen lesz egy nagy, globális ipari újraszerveződés a „szuverén globalizáció” ötlete mentén, ami a nemzetek saját erőforrásaira és helyi megoldásaira helyezné a hangsúlyt a globalizált világ nemzetek feletti és közötti összeköttetései helyett, amit a globalizáció elmúlt néhány évtizedében láthattunk.
A gazdasági vonatkozások mellett a COVID-19 számos társadalmi változást is felgyorsított, olyan eddigi hipotetikus jelenségeket tett reálissá, mint az „érintkezés nélküli élet” vagy a „mesterséges intelligencia kiterjesztése a mindennapi életre”. A professzor arra is figyelmeztet, hogy a gépesítés egyre több ember munkáját fenyegeti világszerte.
A gépesítés azért is érzékeny téma, mert számtalan olyan személyt érinthet, akik kevésbé képesek a szakterületek közötti mobilizációra, nehezebben átképezhetőek. Ez egy halomnyi embert hagyhat munka nélkül, amire valamilyen megoldást kell találnia az egyes államoknak, mert minden helyen véges a szociális ellátórendszer kapacitása, ezért ez lehet az előttünk álló évtizedek egyik nagy kihívása.
További trendként Zhen azt is kiemeli – kifejezetten a kínai adatokat vizsgálva – hogy az emberek internethasználata megkétszereződött a járvány ideje alatt, az átlagos napi négy óráról napi nyolc órára emelkedett. A professzor szerint erre legalább egy évtizedet kell volna még várnunk, hogy bekövetkezzen.
„Ez azt jelenti, hogy a napi átlagos nyolc órás alvás mellett az emberek napi tizenhat órát töltenek az online térben, ami értelemszerűen a rendes életükből veszi el az időt. Ha ez a trend folytatódik, és az alapvető életszükségletek, mint a víz és az áram biztosítva marad, akkor egyre több ember válik majd „házbanlakóvá”
hangsúlyozta ki Dr. Zhen.
Eközben a kormányok világszerte fokozták a big data használatát a koronavírus elleni harc érdekében. A big data segít abban, hogy a hatóságok követni tudják lakosaik viselkedését, mozgását és egészségügyi állapotát, ami ugyan hasznos információ a társadalom szempontjából, de súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel, ami számos országban alapjogi szinten van védve.
Zhen szerint a COVID-19 olyan társadalmi és technológiai változásokat indított be, amire sürgősen válaszokat kell adni, ugyanis rendkívül nagy kockázatokat hordoznak magukban a folyamatok. A reakciók között mindenképpen szerepelnie kell egy átláthatósági tervnek annak érdekében, hogy az emberek meggyőződjenek, nem éltek vissza a magánszférájukkal.
A professzor ugyanakkor megjegyzi, hogy nem csak rossz dolgokból áll az egész, ugyanis a vírus így számos lehetőséget teremtett olyan társadalmi fejlődésekre, amik rendszerint évtizedek alatt mennek végbe, csak annyira kell odafigyelni, hogy ötletekkel és stratégiákkal készülünk fel a jövőre.
A koronavírus 2019-es vuhani megjelenése óta több mint egy millió embert fertőzött le, és hatalmas káoszt okozott az országok gazdaságaiban. Az egyik legsajnálatosabb vonzata a járványnak, hogy több országban is korlátoztak az emberek szabadságjogait a vírus elleni harc címszava alatt.
Az ENSZ főtitkára, Antonio Gutierres arra figyelmeztetett még a hét elején, hogy a gazdasági és egészségügyi kockázat mellett a globális békeidőszakra is ez a járvány jelenti a legnagyobb fenyegetést a második világháború óta.
Az egyes országok különböző módon álltak hozzá a járvány kezeléséhez: Kína brutálisan autoriter módon végzi a járvány elleni küzdelmet, Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szó használatát. Még a legdemokratikusabbnak számító országok is kénytelenek voltak bevezetni a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, hogy képesek legyenek laposítani a vírus görbéjét, és csak reménykedni tudnak, hogy ezek az intézkedések sikerrel járnak.
A technológia ma már a megfigyelésben is komoly szerepet játszik:
