Újabb részletek kerültek napvilágra a kecskeméti katonai repülőtéren történt lopás ügyében, amely során az ott tárolt MiG–29-es vadászgépekből emeltek ki értékes alkatrészeket. A Blikk információi szerint ugyanis az elkövetők minden bizonnyal a reptérhez közel álló személyek lehettek, akik pontosan ismerték a bázis biztonsági rendszerének gyenge pontjait.

Az ügyben nyilatkozó, nevét elhallgatni kívánó forrás szerint a gépek lokátorteréből több mázsányi berendezést emeltek ki, amelyhez legalább három ember összehangolt munkájára volt szükség. A lopás szakszerűsége arra utal, hogy a tolvajok tisztában voltak a repülők szerkezeti felépítésével, valamint azzal is, miként lehet az orrkúp megbontásával hozzáférni a keresett alkatrészekhez. A kiszerelt elemek súlya és mérete miatt valószínűtlen, hogy a drótkerítésen át távolították volna el azokat, ezért sokkal inkább egy jármű segítségével hagyhatták el a laktanya területét.

Az informátor hangsúlyozta, hogy a MiG–29-eseket őrző területen nincsenek kamerák, így oda észrevétlenül be lehetett jutni, amiről főként a belső munkatársaknak lehetett tudomásuk. A történtek kapcsán olyan hírek is felröppentek, hogy a kecskeméti bázisról korábban is tűntek el különböző eszközök, köztük rádiókészülékek, fegyveralkatrészek és a pilóták felszerelései.

A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint két vizsgálat is folyamatban van, az egyik rendőrségi, a másik katonai. Hozzátették, hogy a betörést követően megerősítették a kerítést, eltávolították a növényzetet, valamint drótakadályokat telepítettek a bázis körül, továbbá több katonát is beosztottak a repülőgépek őrzésére. Az intézkedések részeként fokozott, éjjel-nappali felügyeletet vezettek be, és drónokat is alkalmaznak a katonai létesítmények védelme érdekében.

A Magyar Honvédség a repülőgépeket még 1993-ban, az orosz államadósság fejében kapta meg, és bár 2010 óta nem repülőképesek, történelmi és technikai értékük vitathatatlan.