Miért négyévente rendezik meg az olimpiát?
Az ókori görög hagyományoktól a modern kori megújulásig ívelő út magyarázza az olimpiai játékok négyévenkénti rendezésének gyakorlatát.
Fotó: Facebook / Paris 2024Az olimpiai játékok négyéves ciklusának eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerint az első ismert olimpiát Kr. e. 776-ban rendezték meg. Akkoriban az időt „olimpiádokban” mérték, amelyek négyéves periódusokat jelöltek, és minden olimpiád kezdetén játékokat rendeztek Zeusz isten tiszteletére.
Az ókori játékokat több mint ezer éven át ünnepelték Olümpiában, mígnem I. Theodosius keresztény császár Kr. u. 393-ban betiltotta a pogány kultuszok ünneplését, köztük az olimpiai játékokat is.
A 19. század végén több kísérlet történt a játékok felélesztésére, ám ezek mind sikertelennek bizonyultak. A fordulópontot Pierre de Coubertin francia pedagógus munkássága jelentette, aki 1892-ben kezdett kampányolni az olimpiai eszme újjáélesztéséért. Ő maga egyébként az ókori játékokból merített ihletet, beleértve azok időzítését is.
1924 és 1992 között a nyári és téli játékokat ugyanabban az évben rendezték meg, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság később azonban úgy döntött, hogy a nyári játékokat az olimpiád első évében, a téli játékokat pedig a harmadik évben tartják meg, ezzel is hangsúlyozva a két esemény különállóságát.
A négyéves ciklustól csak ritkán tértek el az olimpia történetében. Ilyen kivétel volt például az első világháború ideje, amikor 1916-ban elmaradt az esemény, legutóbb pedig a koronavírus-járvány okozott fennakadást, ami miatt a 2020-as tokiói játékokat 2021-re halasztották.
