A Midjat alatt elterülő komplexum a korai keresztények számára szolgálhatott menedékként, és akár 60-70 ezer emberi is élhetett ott egykor.
Hatalmas földalatti várost tártak fel a régészek Törökország délkeleti részén, amely csaknem kétezer éve épült, és egykor hetvenezer ember otthona is lehetett. Az első kamrákat körülbelül két éve fedezték fel a történelmi utcák és házak tisztítására és megőrzésére irányuló projekt során a Mardin tartományban található Midjatban.
A dolgozók először csak egy mészkőbarlangot találtak, az azonban átjárót rejtett a titkos város többi részébe. Gani Tarkan, a Mardin Múzeum igazgatója arról számolt be a Live Science-nek, hogy a helyiek egy része tudta, hogy Midjat alatt barlangok vannak, arról azonban nem volt sejtésük, hogy egy teljes földalatti város van a lábuk alatt.
A második vagy harmadik században épített komplexumban 49 kamrát, összekötő járatokat, vízkutakat, gabonatároló silókat, otthonokat és vallásgyakorlásra alkalmas helyszíneket tártak fel, köztük egy keresztény templomot és egy nagy termet egy Dávid-csillag szimbólummal, ami zsidó zsinagógának tűnik.
A munkának még koránt sincs vége, Tarkan becslése szerint ugyanis a ma Matiate néven ismert városnak eddig kevesebb mint 5 százalékát sikerült feltárni, ami már így is több mint 10 000 négyzetméter. A teljes komplexum 400 000 négyzetméternél is nagyobb lehet, és 60-70 ezer ember számára szolgálhatott menedékként.
NE HAGYD KI
„A kereszténység nem volt hivatalos vallás a második században, a kereszténységet elfogadó családok és csoportok általában földalatti városokban kerestek búvóhelyet, hogy elkerüljék Róma üldözését. Valószínűleg Midjat földalatti városa is egy ilyen célra épített lakóhely lehetett”
– mondta Tarkan.
Bár kezdetben a rómaiak nem tettek különbségek zsidók és keresztények között, i.sz. 64-ben ez megváltozott, amikor Rómán tűzvész sepert át, Néró császár pedig a keresztényeket okolta érte. Az üldöztetések egészen a negyedik század elejéig folytatódtak, és valószínűleg keresztények ezreit végezték ki ez alatt az idő alatt.
„A kereszténység korai szakaszában Róma a pogányok befolyása alatt állt, mielőtt később a kereszténység vált volna a hivatalos vallásává. Az ilyen földalatti városok biztonságot nyújtottak az embereknek, és az imádságaikat is ott végezték. Egyben menedékek is voltak”
– mondta Lozan Bayar régész.
A földalatti város feletti ősi Midjatot valószínűleg a hurriánok építhették, akik elfoglalták Anatólia középső és déli részét 4 000 évvel ezelőtt a bronzkorban. A város az időszámításunk előtti kilencedik században tűnik fel az asszír feljegyzésekben Matiate néven, ami „barlangok városát” jelent – valószínűleg a közelben található mészkőbarlangok miatt -, ezt a nevet rendelték most a földalatti komplexumhoz.
Hosszú történelme során Midjatot arámok, perzsák, görögök, rómaiak, bizánciak és oszmánok foglalták el, és mindegyik civilizáció az utolsók munkájára épített. Ennek eredményeként a város ma már jól ismert ősi építészetéről, amellyel évente akár 3 millió turistát is képes magához vonzani. A város központjában található több mint 100 ház történelmi jelentősége miatt ma már védett, és kilenc templom és kolostor is szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Tarkan úgy gondolja, az 1 900 éves rejtett város további látványosság lehet, amikor az ásatások befejeződnek.