Északkelet-Szibériában különösen nagy tüzek pusztítottak idén nyáron a rekordmelegben, de a hatalmas ország számos más régiója is küzdött az erdőtüzekkel. Íme néhány tényező az Oroszországban endemikus erdőtüzek és azok következményei mögött.

Rekordmeleg Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Az elmúlt években Oroszországban olyan magas hőmérsékleteket regisztráltak, amelyeket sok tudós egyértelműen az éghajlatváltozás következményének tekint. A forró időjárás a permafroszt olvadását okozta, és egyre több tüzet táplált a régióban.

Szibériában, a hatalmas szibériai jakutföldi régióban idén nyáron hosszú ideig rendkívül forró és száraz időjárás uralkodott, a hőmérséklet elérte a 39 Celsius-fokot, és több napon keresztül rekordokat döntött. A hőhullám több száz tüzet okozott, amelyek eddig több mint 1,5 millió hektárnyi területet perzseltek fel, így ez a régió a legsúlyosabban érintett Oroszországban.

NE HAGYD KI

Európa

Szijjártó Péter is nagyon aggódik: azonnal békét kell kötni

A tüzek sűrű füstbe burkolták Jakutföld városait, településeit és falvait, és a hatóságok kénytelenek voltak rövid időre felfüggeszteni a regionális főváros repülőterének járatait. A védelmi minisztérium szállító repülőgépeket és helikoptereket vetett be a lángok oltására. Fedot Tumusov, a régiót képviselő orosz parlamenti képviselő „példátlannak” nevezte a tüzek kiterjedését.

Megfigyelési nehézségek

Az Oroszország hatalmas területeit borító erdők miatt az új tüzek megfigyelése és gyors észlelése nehéz feladat. 2007-ben a tüzek repülőgépekről történő észlelésére szolgáló szövetségi hálózatot feloszlatták, és eszközeit átadták a regionális hatóságoknak. A sokat kritizált változtatás a program gyors romlását eredményezte.

A kormány később visszavonta a lépést, és újra létrehozta az erdők légi megfigyeléséért felelős szövetségi ügynökséget. Az erőforrásai azonban továbbra is korlátozottak, ami megnehezíti Szibéria és a Távol-Kelet hatalmas erdeinek felmérését.

A tűzvédelmi szabályok elhanyagolása

Bár egyes erdőtüzeket villámcsapás okoz, a szakértők becslése szerint a tüzek több mint 70 százalékát az emberek okozzák, a gondatlanul eldobott cigarettáktól az elhagyott tábortüzekig, de vannak más okok is.

A hatóságok rendszeresen végeznek ellenőrzött égetéseket, amelyek során tüzet gyújtanak, hogy megtisztítsák az utat az új növényzet számára, vagy hogy megfosszák a nem tervezett erdőtüzeket az „üzemanyagtól”. Megfigyelők szerint az ilyen szándékos égetések gyakran rosszul irányítottak, és néha nagyobb tüzeket idéznek elő ahelyett, hogy megfékeznék azokat.

A gazdák ugyanezt a technikát alkalmazzák a mezőgazdasági területeken lévő fű és kisebb fák elégetésére is. Az ilyen égetések rendszeresen kicsúsznak az ellenőrzés alól.

Szándékos gyújtogatások

Aktivisták és szakértők szerint a tüzeket gyakran szándékosan gyújtják, hogy eltüntessék az illegális fakitermelés bizonyítékait, vagy hogy új fakitermelési helyeket hozzanak létre a leégett területek megtisztításának ürügyén.

A szibériai és távol-keleti aktivisták azt állítják, hogy az ilyen gyújtogatásokat a hatalmas kínai piac fakereslete vezérli, és a Kínába irányuló fakivitel teljes betiltását követelik. A hatóságok elismerték a problémát, és ígéretet tettek a felügyelet szigorítására, de Oroszország távoli területei és szabályozási kiskapui miatt nehéz megállítani az illegális tevékenységet.

A kritikusok a 2007-es erdőtörvényt hibáztatják, amely a regionális hatóságoknak és vállalkozásoknak adta át az ellenőrzést a fás területek felett, ami aláássa a központi ellenőrzést, táplálja a korrupciót és hozzájárul az illegális fakivágási gyakorlathoz, amely elősegíti a tüzek kialakulását.

Ellentmondásos szabályozás

Az orosz törvények lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy bizonyos területeken hagyják égni az erdőtüzeket, ha a potenciális károkat nem tartják a megfékezésükkel járó költségekkel arányosnak.

A kritikusok már régóta támadják ezt a rendelkezést, azzal érvelve, hogy az a hatóságok tétlenségére ösztönzi és lassítja a tűzoltási erőfeszítéseket, így a viszonylag kis költséggel eloltható tüzeket gyakran hagyják ellenőrizetlenül égni.

Hosszú távú következmények

Az erdőtüzek a fák elpusztítása mellett az élővilágot is pusztítják, és a levegő szennyezésével az emberi egészséget is veszélyeztetik. A tüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás és az erdők pusztulása, amelyek az oxigén egyik fő forrását jelentik, szintén hozzájárul a globális felmelegedéshez és annak potenciálisan katasztrofális hatásaihoz.

Mark Parrington, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának vezető tudósa szerint az idei szibériai tüzek már most több szenet bocsátottak ki, mint egyes korábbi években. Szerinte a Szibériában és sok más oroszországi régióban gyakori tőzegtüzek különösen károsak a kibocsátás szempontjából, mivel a tőzeg több tízezer éve elnyeli a szenet.

Miközben az orosz tisztviselők az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodáshoz való csatlakozásukat ígérik, gyakran hangsúlyozzák, hogy erdeik kulcsszerepet játszanak a globális felmelegedés lassításában. A rendszeres erdőtüzek azonban éppen ellenkező hatást váltanak ki, drámaian megnövelve a szén-dioxid-kibocsátást.