Mi az oka a súlyos európai áradásoknak?
A tudósok szerint az éghajlatváltozás szélsőségesebb időjárást hoz magával, és az ember csak tovább ront a helyzeten.
A pusztítás nyomai a Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban fekvõ Schuld településen történt áradást követõen 2021. július 15-én. A heves esõzés és árvíz miatt összeomlott több ház, legkevesebb nyolc ember életét vesztette, nagyjából harminc ember hollétérõl nem tudni.
MTI/EPA/Sascha Steinbach
Az európai árvizek összefüggésben vannak az éghajlati válsággal?
Majdnem biztosan. A tudósok már régóta azt jósolják, hogy az éghajlati változások szélsőségesebb időjáráshoz, például hőhullámokhoz, aszályokhoz és árvizekhez vezetnek. A motorok kipufogógázaiból, az erdők égetéséből és más tevékenységekből származó emberi kibocsátások pedig felmelegítik a bolygót. Ahogy a légkör melegszik, több nedvességet tart meg, ami több esőt hoz. A közelmúltban árvízzel sújtott helyeken – Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Londonban, Edinburgh-ban, Tokióban és másutt – az éghajlati válság nélkül is lehettek volna heves nyári esőzések, de az áradások valószínűleg nem lettek volna ilyen intenzívek.
Na de árvizek és hőhullámok mindig is voltak. Mi a bizonyíték arra, hogy az ember súlyosbítja ezeket?
Először is, egyre gyakrabban dőlnek meg a rekordok; a világ hét legmelegebb éve a feljegyzett történelemben mind 2014 óta tart. Másodszor, a tudósok ma már statisztikai elemzések és számítógépes modellek segítségével ki tudják számítani, hogy mennyivel váltak valószínűbbé bizonyos időjárási események az ember által az éghajlati rendszerre gyakorolt extra stressz hatására. Az emberi kibocsátás például legalább 150-szer valószínűbbé tette a múlt hónapban Kanadában és Észak-Amerikában bekövetkezett halálos „hőségkupolát”, és több mint 600-szor valószínűbbé a tavalyi szibériai elhúzódó hőhullámot.
Egyes jelentések szerint az árvizek a sugáráramlat megszakadásával hozhatók összefüggésbe. Ezt megerősítették?
Ez egy fontos és megválaszolatlan kérdés. A klímakutatók ezt tekintik az egyik lehetséges magyarázatnak a korábban elképzelhetetlen mértékű kiugró értékek néhány közelmúltbeli feljegyzésében. A kölni Stammheim állomáson szerdán leesett 155 mm-es 24 órás csapadékmennyiség megdöntötte a város korábbi 95 mm-es napi csapadékrekordját. Két héttel ezelőtt Lyttonban a hőmérséklet 5 Celsius-fokkal megdöntötte a korábbi kanadai napi melegrekordot. Ezek a számok a legrosszabb forgatókönyveken kívül esnek, ami lehet a szeszélyes balszerencse vagy az éghajlati zavarok más területeiről származó tovagyűrűző hatások eredménye. Az egyik elmélet szerint a sarkvidéki jég elvesztése miatt a sugáráramlat kiszámíthatatlanabbá vált. Ebben a témában még nincs tudományos konszenzus, de a szakértők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a világot a korábban gondoltnál is rázósabb út várhatja.
Több árvíz és hőhullám lesz az Egyesült Királyságban?
Igen. A múlt héten Londonban, Edinburgh-ban és másutt is pusztító árvizek a múlthoz képest szokatlanok voltak, de a jövőben gyakoribbak lesznek. A Met Office Hadley Központja az évszázad során „melegebb, csapadékosabb teleket és forróbb, szárazabb nyarakat jósol, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának és intenzitásának növekedésével együtt”. Ha a kibocsátást nem csökkentik, akkor 2050-re a 2018-ashoz hasonló súlyos hőhullámok minden második évben valószínűsíthetővé válnak. Bár a nyarak általában szárazabbak lennének, a heves esőzések intenzitása növekedne.
Miért van az, hogy a szélsőséges időjárásról szóló hírekben oly sokszor alábecsülik az éghajlati összefüggéseket?
Egyes médiaszervezetek szerint ez egy olyan szándékos stratégia része, amelynek célja az éghajlati tudomány és a kibocsátáscsökkentésre irányuló politikai ösztönzés aláásása. A megszokás is szerepet játszik. Az újságírók évtizedek óta a hőhullámokat jó hírként mutatják be, amelyet napozók, fagylaltozók és úszómedencék képeivel illusztrálnak. A túlzott óvatosság azt is okozhatja, hogy a riporterek félnek kapcsolatot teremteni az éghajlati válsággal. Szerdán Ed Hawkins klímakutató ezért és a tudományos ismeretek nem követése miatt kérte számon a BBC-t. Azt javasolta, hogy az újságírók ezentúl a következő mondatot használják: „A szakértők szerint az éghajlatváltozás már most is növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát, és számos egyedi eseményről kimutatták, hogy a globális felmelegedés súlyosbította a helyzetet”.
(Guardian)
