Bajba kerültek a magyar gazdák: nem lesz, aki betakarítsa a termést

Néhány éven belül akár több ezer főnyi távol-keleti munkaerő is dolgozhat majd a hazai zöldség-gyümölcs ágazatokban, a szomszédos országokból ugyanis ma már szinte lehetetlen idénymunkást találni – mondta az Agrárszektornak adott interjújában Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált az ágazatban, hogy például a kajszi és az őszibarack, az alma, valamint a kézi betakarítású szabadföldi és hajtatott zöldségek 30-40 százalékos területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. A magas gabona- és olajnövényárak sok gazdálkodót a szántóföldi növénytermesztés irányába motiválnak, ráadásul az kisebb tőke- és munkaerőigényű ágazat is, mint a szabadföldi zöldségtermesztés – tette hozzá. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A magyarországi zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát. A kertészeti munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérjék a munkáltatók, ráadásul még belőlük is hiány van.

A kertészet jövőbeni fejlődésének a legfőbb akadálya a munkaerőhiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik. A kézimunka-igényes ágazatokban, például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, valamint a kézi betakarítású szabadföldi és hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben.

Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek – magyarázta Apáti Ferenc.