Az áttörés mögött egy mesterséges intelligencia-alapú kutatási platform áll, ami a MagNex nevű ötvözetet alig három hónap alatt találta meg. Mindez korábban éveket vett volna igénybe, de az AI lényegesen felgyorsította a folyamatot.

A világ jelenlegi mágnesgyártásának nagy része ritkaföldfémeken alapul, mint például a neodímium vagy a diszprózium. Ezek a nyersanyagok rendkívül drágák, környezetkárosító a kitermelésük, ráadásul Kína birtokolja a globális ellátás túlnyomó részét: a bányászat 70 százalékét, a feldolgozásnak pedig 90 százalékát irányítja. Ez gazdasági kiszolgáltatottságot és ellátási bizonytalanságot teremt, különösen az elektromos járművek és más nagy teljesítményű elektromos motorok gyártói számára.

A Materials Nexus célja az volt, hogy alternatív ötvözetet találjon ezek helyett, ami olcsóbb, fenntarthatóbb, és független a geopolitikai kockázatoktól. A mesterséges intelligenciájuk több mint 100 millió potenciális ötvözetet elemzett, figyelembe véve olyan szempontokat, mint a teljesítmény, a gyártási költség, az ellátási lánc biztonsága, valamint a környezeti hatások – írja a BGR.

Olcsóbb, tisztább és gyorsabb

Az új mágnes, ami a MagNex nevet kapta, a kutatók szerint a ritkaföldfémes mágnesek gyártási költségének mindössze 20 százalékába kerül, miközben 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással állítható elő. Ez nemcsak a környezetvédelem, hanem az ipari fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú előrelépés lehet.

„Örömmel osztom meg a MagNex hírét, ami jelentős mérföldkő az AI-alapú anyagtervezés terén – nyilatkozta Dr. Jonathan Bean, a Materials Nexus vezérigazgatója. Olyan anyagokat fejlesztünk, amik nemcsak olcsóbbak és jobb teljesítményűek, de fenntarthatóbbak is a jelenlegi megoldásoknál. Az MI-alapú anyagtervezés nemcsak a mágnesek, hanem az egész anyagtudományi szektor számára új korszakot nyit.”

„A platformunk már most is széles érdeklődést váltott ki a félvezetők, katalizátorok és bevonatok fejlesztésében is, és reméljük, hogy hozzájárulhatunk az ipari alapanyagok új generációjának megalkotásához.” A MagNex kémiai összetételét természetesen nem hozták nyilvánosságra – a receptúra ipari titok -, és jelenleg nem ismert, mely gyártók integrálhatják majd ezt az anyagot elektromos motorjaikba. Ugyanakkor a Henry Royce Institute közreműködésével végzett tesztek már bebizonyították a mágnes ipari alkalmazhatóságát, ami új reményeket ad a ritkaföldfémektől való függetlenedésre.

A tudományos világ egyre gyakrabban alkalmaz mesterséges intelligenciát más területeken is, például gyógyszerkutatásban, ahol meglévő hatóanyagokat repurponálnak különböző betegségekre. Az AI ezekben az esetekben is gyorsabban jut el működő megoldásokig, mint a hagyományos laboratóriumi kutatások.