Dr. Robert Harrison, a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) foglalkozás-egészségügyi szakorvosa, aki már több mint száz légi személyzet tagját kezelte toxikus expozíció miatt, így nyilatkozott: „A leggyakoribb problémák, amiket látok, általános idegrendszeri problémák. Az ember belélegzi [a gőzöket] a tüdejébe, azok keringenek a szervezetben, majd eljutnak az agyba, és befolyásolhatják az idegrendszer más részeit is.”

A légiutas-kísérők évek óta kongatják a vészharangot. Vanessa Woods már 2016-ban elmondta a CBS News-nak, hogy egyszer elájult, miután kémiai szag töltötte meg a kabint egy általa teljesített járaton: „Úgy éreztem, talán meg fogok halni, és arra gondoltam, vajon mit fog érezni az anyám, ha megtudja, hogy elmentem dolgozni, és lehet, hogy nem térek haza.”

A Wall Street Journal vizsgálata szerint a gőzprobléma leggyakrabban az Airbus A320-as típuscsaládnál fordul elő. A CBS News adatelemzése alapján az Airbus a tavalyi bejelentett esetek 61%-áért felelt, ami közel háromszorosa a Boeing-gépek arányának. Az Airbus közleményében hangsúlyozta: „Repülőgépeinket minden vonatkozó és alkalmazandó légialkalmassági követelménynek megfelelően tervezzük és gyártjuk. Elkötelezettek vagyunk termékeink folyamatos fejlesztése mellett, szorosan együttműködve az üzemeltetőkkel és a hatóságokkal, hogy a lehető legjobb kabinkörnyezetet biztosítsuk az utasok és a személyzet számára.”

A Delta Air Lines is reagált

A Delta Air Lines közölte, „biztonságirányítási rendszere és biztonsági kultúrája segít a lehetséges problémák gyökerének feltárásában, megerősítve, hogy a légi közlekedés továbbra is a világ legbiztonságosabb utazási formája”. A légitársaság hozzátette, hogy A320-as gépein éppen zajlik a segédhajtóművek cseréje, amelynek 80%-a már elkészült.

Sara Nelson, a Légiutas-kísérők Szövetségének (Association of Flight Attendants-CWA) elnöke szerint: „Minden repülőgépen valóban lennie kellene szűrőrendszernek, hogy megakadályozza a toxinok bejutását a kabin keringtetett levegőjébe.”

A legtöbb kereskedelmi repülőgép a friss levegőt a hajtóművekből „vezeti be” a kabinba, amit légkondicionálón keresztül juttatnak az utastérbe. Ha azonban a hajtómű tömítése meghibásodik, olaj és más potenciálisan mérgező részecskék kerülhetnek a levegőbe. Az FAA-hoz beérkező jelentések szerint a szag gyakran a „piszkos zokni” szagához hasonlítható.

Az FAA közleményében kiemelte: „Szigorú kabinlevegő-szabványaink vannak, és a vizsgálatok kimutatták, hogy a kabin levegője ugyanolyan jó, vagy jobb, mint az irodákban és otthonokban található levegő.”

A Boeing álláspontja szerint „független kutatók, egyetemek, iparági csoportok és kormányzati szervek kiterjedt vizsgálatai ismételten kimutatták, a repülőgépeken a szennyezőanyagok szintje általában alacsony, és megfelel az egészségügyi és biztonsági előírásoknak”, hozzátéve, a világ öt vezető repülés-egészségügyi szervezete elutasította a kabinlevegő és jelentős egészségkárosodás közötti összefüggést.