A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Figyelőnek adott interjújában hangsúlyozta, a fosszilis energia részaránya még mindig 60 százalék felett van, ám az elmúlt időszakban a megújulóenergia-felhasználás is növekedésnek indult Magyarországon.

A kőolaj és a földgáz többsége azonban Oroszországból érkezik, a hazai felosztás pedig úgy néz ki, hogy importkitettségünk a kőolaj esetében 90, a földgáznál 75, míg a szén esetében 40 százalék. A MEKH-elnök kiemelte, Szlovénia kivételével az elmúlt években kiépültek szomszédaink irányába a kétirányú szállításra alkalmas vezetékek, valamint a szőregi biztonsági gáztároló is üzembe állt.

Rámutatott, habár a vezetékek miatt van lehetőségünk arra, hogy északi-tengeri, netán észak-afrikai kitermelésű gázhoz is hozzájussunk, Magyarország számára szerinte az orosz gáznál jelenleg nincs olcsóbb megoldás, így meglátása szerint bármilyen alternatíváról is beszélünk, a hazai ellátás akkor is drágább lenne.

Szerinte „Magyarország számára tehát rövid és közép távon nincs alternatívája az orosz gázforrásnak”, nagyobb földgázmennyiségek LNG-forrással történő kiváltására pedig kizárólag középtávon van lehetőség. Horváth Péter János úgy látja, az Európai Bizottság javaslatai az orosz energiaembargó kapcsán ambiciózusak, mégis túl optimisták.