Hiába szűnt meg a indonéziai kutyahús piac, szigorúbb törvényekre van szükség
A múlt hónapban jelentették be, hogy hivatalosan is megszüntetik a kutyahús-kereskedelmet az indonéziai Sulawesi szigetének egyik hírhedt piacán, ám úgy tűnik, a mélyen gyökerező hagyomány nem fog csak úgy eltűnni.
Indonézia júliusban jelentette be, hogy hivatalosan is betiltották a kutyahús-kereskedelmet az indonéziai Sulawesi szigetének egyik hírhedt piacán, ám a South China Morning Post jelentése szerint a helyiek úgy látják, hogy ez az igen régre visszanyúló hagyomány nem fog egykönnyen eltűnni.
Selawesi lakosai ugyanis még mindig úgy vélik, hogy belefér az állatok szeretetébe, ha a kutyákat és a macskákat agyonverik, halálra égetik, majd a szomszédság által összehozott lakomákon elfogyasztják. A riasztó és megkérdőjelezhető gyakorlatot azonban Tomohonban, Észak-Sulawesi magasan fekvő városában, a festői hegyi kilátásával és vibráló virágmezőivel első pillantásra nem is feltételeznénk.
Ehhez ugyanis el kell menni a mára hírhedtté vált Beriman-piacra, egy olyan helyre, melyet a Lonely Planet útikalauz egyszer úgy jellemzett, hogy „nem a gyengébbik nemnek való”. A hentesek pultjai felett lógva ugyanis nem csupán vágott sertéseket látni, hanem denevéreket és kampókra akasztott akár kétméteres pitonokat is.
Győztek a kampányolók
Július 21. előtt pedig még kutyákat is lehetett látni a piacon, ám aznap egy hatalmas transzparenst helyeztek ki a piacon, mely azt hirdette, hogy megszűnt a kutyák és a macskák levágása. A lépés azért is jelentős, mert sztárok, ismert személyiségek és aktivisták már évek óta kampányoltak azért, hogy megszüntessék ezt a kegyetlen gyakorlatot.
Edwin Roring, a város regionális titkára a döntés kapcsán megjegyezte:
2018-ban több mint 90 nemzetközi sztár, köztük Cameron Diaz amerikai színésznő, Ricky Gervais brit komikus és Ellen DeGeneres amerikai műsorvezető írt alá egy levelet, melyben arra szólították fel Joko Widodo indonéz elnököt, hogy tiltsa be a kutya- és macskahús kereskedelmét. A rosszul ellenőrzött kereskedelemhez kapcsolódó mindennemű higiéniát mellőző gyakorlatokból eredő betegségek, például a veszettség és az afrikai sertéspestis lehetséges terjedése volt a másik indok az új szabályozásra.