A kormányfő bukásának közvetlen oka az a merész költségvetési reformterv volt, amely 2026-ra 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést irányzott elő, többek között két munkaszüneti nap eltörlésével. Bayrou azzal érvelt, hogy Franciaország növekvő államháztartási hiánya és adóssága hosszú távon veszélyezteti az Európai Unió második legnagyobb gazdaságát, és kiszolgáltatottá teszi az országot a külföldi hitelezőknek.

„Országunk dolgozik, azt hiszi, hogy gazdagodik, de közben egyre szegényebb lesz” – fogalmazott a szavazás előtti felszólalásában, miközben a padsorokból érkező bekiabálások miatt többször is meg kellett állnia.

Bayrou a voksolás előtt egységre szólított fel: „Országunknak sürgősen szüksége van józan ítélőképességre, és még sürgetőbben egységre. De a megosztottság fenyeget, amely veszélyezteti az ország képét és hírnevét.” A politikai ellenfelek azonban nem hagyták ki a lehetőséget, hogy megbuktassák. Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselője úgy fogalmazott: „Ma megkönnyebbülés napja ez több millió francia számára, megkönnyebbülés az Ön távozása miatt.” Marine Le Pen pedig kijelentette: „Ez a pillanat a fantomkormány agóniájának végét jelenti.” – idézi a Sky News.

A szavazás eredménye Emmanuel Macron elnököt nehéz helyzetbe hozza: egy éven belül immár a negyedik kormányfőt kell kineveznie. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy saját centrista táborából vagy a konzervatívok közül választ utódot, ám ez a stratégia eddig nem hozott stabilitást. Elméletileg a baloldalról is érkezhet jelölt, de egyik opció sem ígér biztos parlamenti többséget.

A pénzpiacok máris aggodalommal figyelik a francia politikai és gazdasági helyzet alakulását. Macron továbbra is ellenáll a szélsőbal- és szélsőjobboldali pártok követelésének, hogy – a tavaly júniusihoz hasonlóan – előrehozott választást írjon ki, amely a mostani kormányválság gyökere volt.