Matolcsy szerint csak új gondolkodásmóddal lehet megoldani a gazdasági problémákat

A globális gazdaság, az Európai Unió és a magyarok is akkor tudják jól megoldani az évtized kihívásait, ha „fejben átváltanak” és elfogadják, hogy új gondolkodásmódra van szükség – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen Szegeden, csütörtökön.

A jegybankelnök előadásában megjegyezte: az MNB-nél a fenntartható közgazdaság alapelveinek kidolgozása zajlik, és arra biztatta a szakmát, hogy szóljanak hozzá a témában közétett globális vitairatukhoz. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

Az MNB kutatócsoportjában úgy látják, hogy a modern gazdaság a kvantummechanika, a részecskefizika törvényeit követi – hangsúlyozta. Azt javasolta a közgazdászoknak, hogy a komplexitás törvényét, a rendszerelmélet törvényét építsék be gondolkodásmódjukba, továbbá a modern gazdaságot próbálják élő rendszerként elképzelni. 

„Tudomásul kell venni, hogy vége van a lineáris világnak, elhagyjuk a régi, biztonságosnak hitt közgazdaság világát és evezünk a fenntarthatóság felé” – fogalmazott. A jegybankelnök jelezte, hogy kulcsfontosságú az úgynevezett parétó elv megismerése: eszerint 100 egységnyi erőforrás 20 százaléka váltja ki az eredmények 80 százalékát, ezen belül pedig az erőforrások 1 százaléka az eredmények 50 százalékát adja. Mindenkinek azt javasolta, hogy – miután ilyen aránytalanságok vannak az erőforrások és eredmények között – vegye figyelembe ennek az elvnek a tanulságait; a családban, a városban, a kormányban, a különböző gazdasági ágazatokban meg kell találni „azokat az 1 százalékokat”. A továbbiakban a Carniegie-elvről beszélve azt emelte ki, hogy a gondolat hozza létre a valóságot, pozitív eredményeket. 

Az MNB-elnök hangsúlyozta, hogy a tudás exponenciálisan bővül, ha megosztják, a tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válik. A világban – a kisvállalkozótól kezdve a nagybankig, a kormányokon át az országokig és kontinensekig – az győz, ahol a tehetséget feltárják, a kreativitást motiválják és vegyítik a tudással, technológiával, tőkével – fűzte hozzá. 

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy a mai emberi civilizáció, Európa, Közép-Európa, Magyarország akkor tud fennmaradni, ha fenntarthatósági fordulatot hajt végre. Hozzátette: a másik fontos alapfeltétel az egyensúlyi növekedés, mert „akinél nincs stabilitás, az elveszett”. 

„Magyarország letért a 2010 után először beállított, majd fenntartott egyensúlyi növekedési útról és sikeres felzárkózásról” (…) „nem szabad megengedni, hogy a húszas évtizedben egyensúlytalan növekedéssel próbálkozzunk” – mondta. Példaként felhozta, hogy az államháztartás hiánya tavaly Lengyelországban 1,9 százalék, Magyarországon pedig 6,8 százalék volt, és utalt arra, hogy a számok hasonlóak idén is. Hozzátette: nem nagyon látható, hogy az egyensúlyi növekedéshez, felzárkózáshoz való fordulat megindult volna. 

A jegybankelnök szerint az új piacgazdaság megalkotásához az egyensúlyi növekedésen kívül „kötelező felszerelés” a jövőkép kialakítása, célok és határidők ehhez rendelése, a folyamatok mérése, nagyobb összetettségre-komplexitásra van szükség, továbbá különlegesnek kell lenni. Az extenzív, azaz „a munkaerő kiterjesztésén” alapuló növekedési modellről rá kell térni az intenzív, tudásalapú, a tudásmegosztás, a kreativitás és a termelékenységi fordulat bázisán álló növekedési útra – húzta alá.

Az MNB elnöke a siker kulcsának a digitális átállást nevezte, és azt mondta, elfogadhatatlan a magyarországi üzleti szektor alacsony digitalizáltsága. Úgy vélte, az állami szektor digitalizációjával „kötelező kezdeni”, érdemes figyelembe venni a sikeres nemzetközi példákat; ezt lehet gyorsítani a parétó elv alapján.

Leszögezte: az energiaforrások ára a következő évtizedben lehet, hogy nem marad ilyen magas, de a magyar egyensúly visszaállítása, a külkereskedelmi mérleg javítása biztos, hogy nem lehetséges az energiaforradalom tudomásul vétele nélkül. 

Matolcsy György végül beszélt arról is, hogy az 1970-es évtized – nem ugyanúgy, de főbb mintázatában – megismétlődhet, egyebek mellett a magas infláció tartós maradhat és alacsony növekedéssel párosulhat; ezen felül számolni kell az 1940-es évek problémáival is. A jó hír szerinte az, hogy bár részleteiben sok lehet a hasonlóság, a 2020-as évtized lefutása nem feltétlenül követi az 1970-1982-es vagy a 40-es évekét; ehhez jó időben jó döntéseket kell hozni, „meg kell találni azokat a bizonyos 1 százalékokat”.

(MTI)