A második világháború egyik legmeghatározóbb eseményét, a Pearl Harbor elleni japán támadást dolgozza fel a Tora! Tora! Tora! című 1970-es film, ami különlegességét nemcsak témaválasztásának, hanem formabontó megközelítésének is köszönheti. Az amerikai-japán koprodukcióban készült alkotás célja az volt, hogy a történelmi eseményt mindkét fél szemszögéből, lehetőleg a legnagyobb tárgyilagossággal mutassa be.

„A film célja – amit általánosságban sikeresen teljesít is – az volt, hogy a lehető leghitelesebb és legobjektívebb módon mutassa be az eseményeket.” Ennek megfelelően a film nem a drámai fordulatokra vagy a hollywoodi pátoszra épít, hanem a történelmi dokumentációkra és a katonai döntéshozatal részleteire.

A film egyik legnagyobb erőssége a technikai kivitelezés: a központi csatajelenet – a Pearl Harbor-i bombázás – a mai napig megdöbbentő látványt nyújt. A Collider szerint „a központi csatajelenet még ma is lenyűgöző látvány, és az embernek az az érzése, hogy ijesztően közel áll ahhoz, amit a valóságban is átélhettek az érintettek.” A film 144 perces játékideje alatt fokozatosan építi fel a feszültséget, miközben a néző betekintést nyerhet a japán és amerikai katonai vezetés döntési folyamataiba.

A rendezői feladatokat megosztva látták el: az amerikai jeleneteket Richard Fleischer, míg a japán oldal történéseit Kinji Fukasaku és Toshio Masuda vitték filmre. Ez a kettős rendezői struktúra is hozzájárult ahhoz, hogy a film képes volt kiegyensúlyozottan ábrázolni a két nemzet nézőpontját.

A film költségvetése 25 millió dollár volt, amely akkoriban kiemelkedően magas összegnek számított. A mozikban végül 29,5 millió dolláros bevételt ért el az Egyesült Államokban. Bár nem lett kasszasiker, a film hosszú távon mégis elismerést vívott ki magának, és hat Oscar-jelölést is kapott, többek között a legjobb látványterv és a legjobb vágás kategóriájában.

A Tora! Tora! Tora! egy háborús film, és egy történelmi dokumentum is, ami a filmkészítés eszközeivel próbálja megérteni és megértetni a múlt egyik legtragikusabb napját. A film címe – ami a japán támadás kódolt kezdőjele volt – mára a második világháborús filmek egyik legismertebb szimbólumává vált.