Mel Gibson A fegyvertelen katona című filmje – amiben Andrew Garfield alakítja a legendás egészségügyi katonát, Desmond Doss-t – azonban pontosan ezt teszi. A Screen Rant elemzése szerint a film „nemcsak érzelmileg erős, hanem a hollywoodi dráma lényegét úgy adja vissza, hogy közben nem távolodik el túlságosan a tényektől”.

A rendező korábban is készített történelmi témájú filmeket, ám gyakran él dramatizálással – a cikk példaként említi a Rettenthetetlent. Ehhez képest A fegyvertelen katona „a modern mozi egyik legpontosabb második világháborús ábrázolása”, ami önmagában is figyelemre méltó teljesítmény.

Az okinawai csata hiteles bemutatása

A film központi eseménye az okinawai csata, amely 1945. április 1. és június 22. között zajlott, és a háború egyik legvéresebb ütközete volt. A CBR kiemeli, a film nem riad vissza a harc minden borzalmától, és hitelesen mutatja be a robbanásokat, a közelharcot, a katonák félelmét és a veszteségek súlyát.

A Maeda-fennsík – vagyis a Hacksaw Ridge – megjelenítése különösen pontos: a terep, a meredek falak és a japán védekezési taktikák mind megfelelnek a történelmi leírásoknak. A cikk szerint a film „pszichológiai és vizuális szempontból is helyesen kezeli az okinawai csatát”, és még a kisebb taktikai részletekben is hiteles.

Nagyon hiteles a sztori

Desmond Doss – aki 1919 és 2006 között élt – mintegy 75 bajtársát mentette meg a csatában, és a Medal of Honor kitüntetésben részesült. Ő volt az egyik legkevésbé szokványos hős: vallási meggyőződése miatt soha nem viselt fegyvert.

Garfield „fantasztikus munkát végez Doss végtelen bátorságának megjelenítésében”, különösen azokban a jelenetekben, amikor fegyvertelenül kell helytállnia a fronton. A színész tisztelettel és hitelességgel mutatja be azt az embert, aki a történet „személyes kívülállójaként” válik olyan hőssé, akinek a nézők szurkolni akarnak.

A dramatizálás nem torzítja el a valóságot

A film nem teljesen dokumentarista: Mel Gibson néhány elemet dramatizált a nagyobb érzelmi hatás érdekében. A cikk példaként említi, hogy a valóságban Doss-t nem tartóztatták le és nem állították hadbíróság elé fegyverviselési megtagadása miatt, és már házas volt, amikor bevonult – a film viszont másképp ábrázolja ezeket.

A különbség azonban az, hogy ezek a változtatások „kiegészítik a történetet anélkül, hogy elvonnák a figyelmet róla”. A film a lényegi tényekhez hű marad, miközben reményt, kitartást és elhivatottságot közvetít – így válik egyszerre érzelmes és hiteles háborús filmmé.