Maradandó agykárosodást okozhatnak egyes élelmiszerek

A kutatások szerint az ultra-feldolgozott, magas kalóriatartalmú ételek (pl. chips, édességek, gyorsételek) jelentős szerepet játszanak az elhízás kialakulásában, ám az agyra gyakorolt ​​tartós hatásuk nem volt egyértelmű – egészen mostanáig. Egy friss publikációban rámutattak: az erősen feldolgozott, egészségtelen élelmiszerek rövid távú fogyasztása is jelentősen csökkentheti az egészséges emberek agyának inzulinérzékenységét.

Egyúttal adódhat a kérdés, miért fontos ez? Nos, az egészségtelen zsíreloszlás és a folyamatos súlygyarapodás összefügg az agy inzulinra adott válaszával. Az egészséges embereknél az inzulin segít az étvágy szabályozásában, míg az elhízott embereknél az inzulin elveszíti az étkezési inger szabályozására vonatkozó képességét, ami inzulinrezisztenciához vezet. Sok ember agyában gyenge vagy hiányzik az inzulinreakció, akik így gyakran nagyobb étvágyat tapasztalhatnak – magyarázzák.

Az agyi inzulinérzékenység jelei azonban már jóval azelőtt láthatók, hogy elhízásról beszélhetnénk. Mindössze öt nappal azután, hogy az alapon túl 1500 kalóriányi csokoládét vagy ropogóst fogyasztottak, a vizsgálatban résztvevők agyának inzulinérzékenysége drasztikusan csökkent. Ennek eredményeként olyan tüneteket tapasztalhattak, amelyek eddig leginkább elhízott emberekre volt jellemző – emelik ki a beszámolóban.

A 24.hu a Science Alertre hivatkozva azt írja, az MRI-felvételek még egy héttel a normál étrend folytatása után is azt mutatták, hogy tartósan alacsony volt az inzulinérzékenység az agyban. Bár nem észleltek jelentős súlygyarapodást, a túlevéses időszak elég hosszú volt ahhoz, hogy a máj zsíros elfajulása jelentkezzen.

Az elhízás tehát úgy tűnik, nem csak a helytelen táplálkozás és az elégtelen testmozgás kérdése: az agy inzulinreakciója is fontos tényező lehet. Ez azonban szintén helyreállítható, még a túlsúlyos és elhízott embereknél is: korábbi kutatások ugyanis kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás képes helyreállítani az agy inzulinérzékenységét – derül ki a cikkből.

Korábban arra is kitértünk: sokan vannak, akik egyáltalán nem esznek szalonnát, mert egészségtelennek tartják (pl. amiatt, mert a zsír- és a sótartalma egyaránt magas), míg egyesek épp az ellenkezőjét állítják (pl. azért, mert a szalonnában lévő omega-6 zsírsavak hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez), így biztosan nem mondanak nemet erre az ételre. No de vajon kinek van igaza? A válasz megtalálható ebben a cikkben.