Már nincs akadálya, hogy Izraelt háborús bűntettekért a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák
Megerősítette a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken, hogy kiterjeszti az illetékességét az Izrael által a Hatnapos háború (1967) során elfoglalt területekre, az utolsó akadályt elhárítva így az előtt, hogy háborús bűntettek miatt eljárást lehessen indítani az ország ellen
Náblusz, 2020. november 16.
Palesztin férfi a magasba emel egy "Palesztina a mi földünk" feliratú plakátot egy bíróság épülete elõtt az 1917-es Balfour-nyilatkozat miatt Nagy-Britannia ellen indított palesztin per elsõ tárgyalási napján a ciszjordániai Nábluszban 2020. november 16-án. Palesztin ügyvédek keresetet nyújtottak be a szigetország ellen Lord Arthur Balfour egykori brit külügyminiszter deklarációja miatt, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a brit kormány támogatja a zsidó törekvéseket egy zsidó nemzeti otthon létrehozására Palesztinában.
MTI/EPA/Alaa Badarneh
Fatou Bensouda, az ICC főügyésze még 2019-ben fogalmazott úgy, hogy megalapozott lenne Izrael ellen háborús bűntettek miatt eljárást indítani, elsősorban a katonaság által a Gázai-övezetben elvégzett erőszakos hadműveletek és a Ciszjordániát megszálló izraeli telepesek által végzett tevékenységek okán.
Akkor Bensouda megkérte a nemzetközi bíróságot az eljárás megindítása előtt, hogy állapítsák meg, van-e területi illetékességük az ügy kapcsán. A palesztinok 2015-ben csatlakoztak az ICC-hez, míg Izrael nem tagja a bíróságnak, és visszatérően azt állították, hogy Hágának nincs illetékessége, mivel Palesztina nem rendelkezik önálló állammal és ezt csak béketárgyalások útján lehet létrehozni.
A palesztinok több alkalommal is arra kérték a nemzetközi bíróságot, hogy a két fél közötti 2014-es háború során történt bűntetteket, különösen a Gázai-övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a telepesek és a katonák által elkövetett bűntetteket vizsgálják ki és állapítsák meg Izrael háborús bűnösségét.
Habár az izraeli telepesek már számos ország kritizálta, de igazán valós nyomást sosem helyeztek az izraeli vezetésre, hogy változtassanak a gyakorlaton. Mivel a helyi bíróságok nem tettek érdemi előrelépést az ügyben, ezért vették elő a nemzetközi büntetőbíróságot, amely mindig végső megoldásként szolgál az ilyen ügyekben.
A szakértők úgy vélik, Izrael nehezen fogja tudni megvédeni a telepesek tevékenységeit, mivel a nemzetközi jog tiltja, hogy civil lakosságot helyezzenek el egy elfoglalt területen. Izrael pedig még az 1967-es, Hatnapos háború során foglalta el hivatalosan Ciszjordániát, a Gázai-övezetet és Kelet-Jeruzsálemet, ahova mintegy 700 000 izraelit telepítettek le.
Az eljárás lefolytatása és tényleges felelősségre vonás nehézkes lehet, viszont nemzetközi elfogatóparancsokat kivethetnek egyes izraeli tisztviselőkre, amelyek megnehezítenék a külföldre utazásukat. Egy ICC-n történő büntetőeljárás pedig politikai szempontból is visszás lehet Izrael számára, mert ezáltal lényegében a „szégyenpadra” ültetik az országot.
A Nemzetközi Büntetőbíróság végül úgy döntött, erre meg fog nyílni a lehetőség, hiszen egyrészt elismerte Palesztina létjogosultságát, másrészt pedig kiterjesztette a területi illetékességét az Izrael által megszállás alatt tartott területekre. Izrael közvetlenül nem reagált még a döntésre, de várhatóan nem fogják elismerni az illetékességet.
