Iránt elérte a koronavírus-járvány negyedik hulláma, ráadásul mind közül ez tűnik messze a legrosszabbnak, pedig az ország az első hullám során az egyik legsúlyosabban érintett volt. A halálos áldozatok száma már elérte a 70 ezret, ám sokan azt gyanítják, hogy ennek akár négyszerese lehet a halálozások valós száma.

Már a kormány hivatalos statisztikái is azt mutatják, hogy egész Iránban beteltek az intenzív osztályok, nem maradt egy darab ágy sem az országban – írja a France24. A fővárosban, Teheránban hiába van 100 kórház legalább, ott sem maradt semmilyen szabad hely, és a helyzet nem fog javulni, mivel nagyon akadozik az országos oltási program. Soron kívül Donald Trump ismét felhívta Orbán Viktort

A tavalyi év során már számos tényfeltáró cikk született az iráni járványhelyzetről, mely nagyon súlyosan érintette az egészségügyi ellátórendszert és a lakosságot. Az egészségügyi dolgozók elmondása szerint azonban azok az idők semmik voltak ahhoz, amit az ország jelenleg tapasztal.

A France24-nek nyilatkozó egyik egészségügy dolgozó például „apokaliptikusként” írta le a jelenlegi helyzetet, és részletesen elmesélte, hogy mit tapasztalnak nap mint nap a fővárosban:

„Szó szerint nem maradt egy darab hely sem Teherán kórházaiban. Már az ebédlőket és a különböző rendelőket is megtöltötték koronavírus-fertőzötteknek való ágyakkal, több kórházat COVID-központtá alakították át” – kezdte.

Az egészségügyi dolgozó hozzátette, hogy nem csak az ellátásbeli hiány okoz problémát, hanem a dolgozókra is elképesztő mentális nyomást helyez: mindennap emelkedik a napi halálos áldozatok száma, amelyet elképzelhetetlenül nehéz viselni.

Elmondása szerint az is feltűnő tendencia, hogy a Teherán környéki településekről a fővárosba utaznak az emberek, mivel vidéken még ennél is súlyosabb a helyzet, mint a fővárosban. Mint mondta, a betegek családtagjai nem ritkán a kórházak elé gyülekeznek, és a kórházak udvaraiban vagy az autójukban alszanak.

Április 21-én Teherán legnagyobb halottasháza pedig megerősítette a híreket, miszerint 50 éve a leghalálosabb napot regisztrálták, egy nap alatt 350 holttestet vittek be hozzájuk, melyből 150 tartozott koronavírus-fertőzöttekéhez és 200 más okokhoz.

A francia hírügynökség Irán vidéki kórházait is felkereste, hogy felmérje ott az állapotokat és szintén sokkoló beszámolóba futottak. Az ország északi részén található Mazandaran tartomány egyik kisvárosában például egy orvos nyilatkozott, aki maga is kétszer átesett a fertőzésen:

Az orvos közölte, hogy egyszerűen képtelenség számukra megfelelő ellátást biztosítani a betegek számára, mivel szó szerint rohangálni kell a fertőzöttek között. Hozzátette: még ha valakinek sikerül is nagy nehezen kórházi ágyat találni, egy havi fizetésnyi pénzt ott kell hagyni azért, hogy egy éjszakát bent legyen a beteg – a semmiért.

Az a helyzet azonban, hogy amennyiben valaki otthon akarja ápolni koronavírus-fertőzött barátját, családtagját, akkor viszont nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ha kiindulunk az iráni minimálbérből, akkor 3 minimálbérnyi összegbe kerül a gyógyszer, két és fél minimálbérnyi összegbe az oxigénpalack, így több ember fizetése is alig lehet elegendő egy szegényebb családból származó beteg kikezelésére.

„Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az orvosok és ápolók 30 százaléka jelenleg COVID-pozitív, de folytatniuk kell a munkát, mert egyszerűen dolgozóhiány van. Már a PCR-tesztjeink is elfogytak, és bár nanomaszkjaink vannak, amik picivel jobbak a műtős maszkoknál, de nem N95-ösök. Kesztyűink sincsenek, még a beteg kollegákra sincs külön szoba, szimplán a földön alszanak” – mesélte.

Az orvos azt is elmesélte, hogy az két-három naponta életét veszti egy egészségügyi dolgozó vagy a koronavírus szövődményeiben, vagy a kimerültséghez köthető szívleállásban. Hozzátette: a járvány alatt két-háromszor annyi órát dolgoztak, mint normális időkben és még a vakcináikat sem kapták meg a legtöbben.

A járvány kitörése óta legalább 533 egészségügyi dolgozó vesztette életét Iránban, ami szám napról napra csak növekszik. Az Amnesty International adatai szerint világviszonylatban 17 ezer dolgozó hunyt el a vírus következtében, az Egyesült Államokban a legtöbben, ott 3500-an.

A Nyugat-Iránban található Navahandban sem jobb a helyzet, ahol egy orvos egy fényképet osztott meg a közösségi médiában, hogy illusztrálja, mekkora is a baj. Úgy véli, Iránban az egészségügyi ellátás már összeomlott, amely mindenkit a szakadék szélére sodor:

„16 ágy van a mi osztályunkon, de már 83 koronavírus-fertőzöttet kell kezelnünk, akikre mindössze két ápoló jut. Megállás nélkül veszítjük el a kollegáinkat. Ebben a járványhullámban egy nap olyan, mint korábbiakban egy hét. Ha életben akarsz maradni, kérlek ne gyere a kórházba” – hívta fel a figyelmet.

A 83 millió lakossal rendelkező Iránban eddig mindössze 700 ezer adagnyi vakcinát adtak be a lakosságnak, legtöbbet az orosz Szputnyik V-ből. Ennek közepette jön rosszul Teherán geopolitikai játszmája a nyugattal az atomegyezmény kapcsán, ugyanis az Ajatollah konkrétan betiltotta az amerikai és orosz vakcinák importálását a politikai bizalmatlanságra hivatkozva.

Hadi Yazdani, az Irán középső részén található Isfahan egyik kórházának orvosa úgy véli, társadalmi-gazdasági okai is vannak annak, hogy így elszabadult a pokol az országban:

„A gazdaságunkat darabokra törte az amerikai szankciók és a kormány bénázásainak sora. Számos kormány például pénzügyi támogatást ad a lakosságnak, hogy otthon maradjanak, ezáltal csökkentsék a fertőzés kockázatát. Nálunk semmi ilyen nincs a gazdaság miatt, az embereknek dolgozni kell menni, hogy pénzük legyen, ami viszont gyorsítja a vírus terjedését”

Yazdani hozzátette, hogy Iránban sajnos az is problémás, hogy nagyon sokan nem hisznek a tudományban, ráadásul sokaknak befolyása is van közülük, melynek felhasználásával „hülye” gyógymódokat reklámoznak, embertömegeket veszélybe sodorva ezzel.

A járvány kitörése óta rengeteg iráni kritizálta a vallási vezetőket, ahogyan kezelték a járványt. Néhányan az ajatollahohat, a legerősebb vallási vezetőket hibáztatják – nem csak azért, mert fontos egészségügyi intézkedéseknek szabtak gátat, hanem mert a hagyományos iszlám gyógymódokat reklámozták, mely emberéletekbe került.

Az orvos úgy véli, hogy bár ezt senki nem mondta ki kormányzati szinten, valószínűleg a természetes nyájimmunitás elérése volt a cél. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy nem voltak nagyon szigorú karanténok és még a beutazást sem tiltották meg más országokból, nem is beszélve az akadozó oltási programról.

Iránban is problémát okoznak a koronavírus-variánsok, jelenleg itt is – mint ahogyan Magyarországon a harmadik hullámot – a negyedik hullámot a brit variáns indította be teljes erővel. A politikai csatározások ráadásul nem segítik a járványkezelés előrelendülését.

Már tavaly februárban azzal vádolta például a miniszterelnök-helyettes az egészségügyi minisztériumot, hogy hazudnak a valós számokról. Az akkori erős mondat pedig a jelenlegi járványhelyzetben is sokak fülében igaznak csenghet: