A magyarok az uniós átlagnál kevesebb élelmiszert pazarolnak
A statisztikai adatokból kiderül: egy magyar ember az otthonában nagyjából 66 kilogramm élelmiszert dob ki évente, mely az uniós átlagnál kevesebb.
Fotó: Unsplash/Joshua HoehneAz uniós átlagnál kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok az Eurostat legfrissebb jelentése szerint – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteki közleménye.
Egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kilogramm élelmiszer végzi hulladékként. Ennek 55 százaléka a háztartásokhoz köthető: egy átlagos uniós állampolgár 70 kilogramm élelmiszert dob ki évente. A magyar háztartásokra jellemző 66 kilogramm éves fejenkénti élelmiszerhulladék-mennyiséggel hazánk az átlaghoz képest a kevésbé pazarló országok közé tartozik.
Felidézik: idéntől az EU tagállamainak kötelező adatot szolgáltatniuk az országukban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségéről. A most közölt 2020-ra vonatkozó adatsor kiemelten fontos, ugyanis ez a viszonyítási alapja annak a globális célkitűzésnek, miszerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a háztartásokban és a kereskedelemben keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét.
Jól állunk a statisztikában
A statisztikai adatokból kiderül: egy magyar ember az otthonában nagyjából 66 kilogramm élelmiszert dob ki évente, mely az uniós átlagnál kevesebb. A Magyarországra vonatkozó háztartási adatok forrása a Nébih Maradék nélkül programja, amely 2016 óta követi nyomon a lakosság élelmiszerpazarlását.
Az első, 2016-os adatok még egy főre vetítve 68 kilogramm éves élelmiszerhulladékot, ebből 33,1 kilogramm tényleges pazarlást mutattak. Utóbbi, azaz a pazarlás mértéke a 2021-es eredmények szerint 25,2 kilogrammra mérséklődött. 2016 és 2021 között tehát 24 százalékkal csökkent az élelmiszerpazarlás a hazai háztartásokban.
A legfrissebb felmérés – minden eddiginél több, mintegy félezer résztvevővel – jelenleg folyik, adataival a jövő év elején ismerkedhetnek meg az érdeklődők.A Maradék nélkül program révén a hivatal nemcsak nyomon követi az élelmiszerhulladékok mennyiségének alakulását, hanem – többek között tájékoztatókkal, oktatási anyagokkal – segíti is a háztartásokat a csökkentésben – közölték.
(MTI)
