A magyarok negyede két éven belül új ingatlanba tervez költözni
Egy-két éven belül rengeteg magyar válthat lakóhelyet.
A Magyar Bankholding (MBH) megbízásából készült reprezentatív kutatásban megkérdezettek negyede készül új ingatlanba költözni a következő egy-két évben, és a költözés okai között már előkelő helyen szerepel az energiahatékonyság kérdése is – összegezte a felmérés eredményeit szerdán az MBH.
A közlemény szerint azoknak, akik az elkövetkező egy-két évben felújítást terveznek, 80 százaléka 3 millió forintnál kevesebbet szán korszerűsítésre, elsődlegesen állagmegóvás és energetikai fejlesztés céljából. A válaszadók alig harmada gondolkodik hitelfelvételben, a felújítást nagyrészt megtakarításból és az adott havi jövedelmükből finanszíroznák.
A reprezentatív kutatásban megkérdezettek 85 százaléka 15 évnél idősebb ingatlanban lakik, 58 százalékuk családi házban. A felmérésben résztvevők egynegyede tervez másik ingatlanba költözni, 30 százalékuk újépítésű, 70 százalékuk használt ingatlan vásárlásán gondolkodik.
Azok közül, akik újépítésű ingatlanba költöznének, 34 százalék azt nyilatkozta, hogy a család bővülése a legfőbb indoka a költözésre, 24 százalék munkalehetőség miatt költözne új településre.
A válaszadók 34 százaléka csupán 100-500 ezer forint közötti összeget szánna felújításra, 3 millió forint feletti költséggel egynegyedük tervez. A tervezett korszerűsítést legnagyobb arányban a megtakarított pénzükből (73 százalék), illetve az adott havi fizetésükből (33 százalék) finanszíroznák a megkérdezettek. Kölcsönt a válaszadók 29 százaléka venne igénybe, de csak 16 százalékuk döntene piaci alapú hitel mellett. A kutatásból az is kiderült, hogy Budapesten és Pest vármegyében, valamint a 18-26 éves korosztály venne igénybe legszívesebben kamatkedvezményes hitelt.
A megkérdezettek 62 százaléka fontosnak tartja, hogy környezettudatos legyen az otthona, mert ezáltal csökkennek a rezsiköltségek is. A 18-26 éves, megyeszékhelyen élők között magasabb azok aránya, akiknek alapvetően fontos a környezetvédelem. A válaszadók 44 százaléka ugyanakkor nem tudja, milyen energetikai besorolásba tartozik otthona, és 60 százalékuk az energetikai tanúsítvány előnyeit sem ismeri – derül ki az MBH kutatásából.
(MTI)