A Magyar Pulykaszövetség bízik abban, hogy karácsonykor pulyka is kerül az asztalra
Számos más szektorral egyetemben a pulyka ágazat is masszív kihívásokkal néz szembe.
A Magyar Pulykaszövetség közzétette éves összegzését, melyet a Trade magazin is szemlézett: az összegzésből derült ki, hogy 2002 és 2022 között a felére csökkent a pulyka részesedése a vágóállat-előállításban a baromfiágazaton belül, e csökkenés pedig egyrészt az alacsonyabb termelési mennyiségnek, másrészt pedig a csirke és pecsenyekacsa ágazat intenzív növekedésének tudható be.
A szövetség által készített dokumentum szerint míg 2002-ben 27,11 százalék, 2022-ben 12,68 százalék volt a pulyka részesedése a vágóbaromfi előállításában, becslések szerint azonban 20 év alatt az egy főre eső pulykahúsfogyasztás is megfeleződött.
Ezzel szemben Magyarország korábban a világ legnagyobb pulykafogyasztói között volt: 2003-ban és 2004-ben Izrael és az Egyesült Államok után Magyarországon fogyasztották a legtöbb pulykahúst, évente 7-7,5 kilogrammot. Ma azonban az éves fogyasztás az EU-országok átlagos értéke, 3,7 kilogramm fejenként.
Számos ok áll a háttérben
A Magyar Pulykaszövetség a látványos visszaesés kapcsán rámutatott, ebben nagy szerepe volt a koronavírus-járványnak, az orosz-ukrán konfliktusnak, energiaválságnak és az inflációnak, amelyek miatt csökkent a prémiumtermékek, így a pulykahús iránti kereslet.
Ráadásul az ágazat csökkenése más mutató alapján is látható, például a Magyar Pulykaszövetség taglétszáma alapján. A szövetség taglétszáma a 2021-es 256-ról idén tavaszra 198-ra, a tartási helyek száma is ezzel párhuzamosan 325-ről 269-re csökkent. A Baromfi Termék Tanács adatai alapján jelenleg pulyka tenyésztésére, nevelésére és hizlalására egymillió 275 ezer négyzetmétert használnak a termelésben.
Kiemelték, a termelési költségeket alapvetően befolyásolták az elmúlt időszak takarmányárai, amelyek 2021-hez képest 2022-ben jelentősen nőttek. Az okok közé sorolható többek között az aszály és az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanság. A magas árszint 2023 első féléve után csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021-es, „normálisnak mondható” szintre.