Tévúton jár a magyar oktatás, rossz irányba haladnak a fejlesztések
Két részre szakadtak a magyar iskolák: míg egy részük finnországi szinten teljesít, addig a többségük szintje a harmadik világ színvonalához hasonlít.
Twenty20
Más országokban a populista és központosító kormányzás nem hozta el az oktatás minőségének bezuhanását, ez tehát az elmúlt 12 év magyar sajátossága – nyilatkozta a G7-nek Radó Péter oktatáskutató.
A régió három országában autokratikus fordulat történt, Magyarországon 2010-ben, Lengyelországban 2015-ben, Szerbiában 2017-ben, de az oktatási rendszer mindenre kiterjedő, radikális átalakítása csak Magyarországon következett be – magyarázta.
Radó Péter szerint az oktatás központosított irányításának bevezetése nem javított az oktatás minőségén. A központosított kormányzás logisztikai problémák megoldásában lehet, hogy hatékony, de az olyan bonyolult közszolgáltatói rendszerek kormányzásában, mint az oktatás, kontraproduktív.
Ezenfelül az oktatási rendszerek bonyolultsága folyamatosan növekszik. Vagyis akkor működtethetők jól az oktatás ügyei, ha a kormányzat minél kevésbé akar standardizálni, ha indirekt eszközökkel befolyásolja a szereplők viselkedését annak érdekében, hogy az általános elfogadott közös alapelvek, például az integráció, esélyegyenlőség érvényesülni tudjanak a rendszerben.
Minden gyereknek egyediek a tanulási igényei, a tanítás standardizálásával a legnagyobb részükhöz nem fogunk utat találni. Minél inkább a központosítással járó standardizálásra törekszik a teljes rendszer, annál inkább szét fognak húzni a teljesítmények, a tanulási különbségek pedig nőnek, ami iskolák közötti minőségszakadékokhoz vezet – tette hozzá Radó Péter.
A szakértő úgy gondolja, mindenhol mutatkozik eltérés az önkormányzatok jövedelemtermelő képessége között, és ennek van hatása az önkormányzatok által fenntartott iskolák finanszírozására is, ezért minden pénzügyileg decentralizált rendszer beépít az oktatási finanszírozásba egy kiegyenlítő mechanizmust.
Észtországban például ez teljesen eltünteti az önkormányzatok közötti finanszírozási különbségeket. Nem minden országban ilyen sikeres ez a mechanizmus, de az biztos, hogy nem kell elvenni az önkormányzatoktól az iskolákat annak érdekében, hogy ezeket a különbségeket akár radikálisan csökkenteni lehessen – olvasható a riportban.
