Ennyivel kerül nálunk többe a kenyér, mint a környező országokban

Az elmúlt hónapok során brutális mértékű áremelkedést tapasztalhattak a vásárlók a boltokban, az Mfor szerkesztősége ezért úgy döntött, összeveti az árstopos és az árstoppal nem érintett alapélelmiszerek árszínvonalát hazánkban és a környező országokban.

Az összehasonlítás eredménye nem lett túl pozitív, a legtöbb vizsgált termék esetén ugyanis Magyarországon regisztrálták a legjelentősebb mértékű drágulást – bár néhány termék, így az étolaj, a csirke far-hát, a csirkemell és sertéscomb esetén nem sikerült konkrét nemzetközi összehasonlítást végezni, mert nem azonosíthatók be az Eurostat adataiban. Soron kívül Orbán Viktor mélységesen elítéli Magyar Péter szavait

Rendkívüli mértékben drágult a kenyér, nem csupán Nyugat-Európához, hanem a régióhoz képest is, ennek oka pedig nem tudható be egyértelműen a háborúnak, hiszen már tavaly novemberben is 12 százalékos volt az áremelkedés a korábbi év azonos időszakához képest.

Februárban következett be az igazi robbanás, ami után a drágulás már folyamatosan 20 százalék felett maradt, májusra pedig ugyanazért a kenyérért már 38,4 százalékkal kell többet fizetnie a magyar vásárlóknak, mint egy évvel korábban.

Hazánknál csak az unió legszegényebb országában, Bulgáriában drágult jobban a kenyér, ahol a 39,9 százalékot is elérte, a régióban és a V4-ek között azonban a magyar érték kiugrónak számít, a dobogó harmadik fokán ugyanis Lengyelország áll 26,5 százalékkal. A régióban legkevésbé egyébként Romániában emelkedett a kenyér ára, 22,4 százalékkal.  

A KSH adatai alapján a tojás is közel 30 százalékkal drágult májusra, amelynél egyedül Csehországban és Bulgáriában mértek magasabbat. A sajt- és túrófélékért is jóval többet kell a boltokban hagynunk, az Eurostat számai szerint a termékcsoport ára ugyanis 33,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest; a KSH adatai szerint csak a sajtok 35,4 százalékkal drágultak májusban.

Hónapok óta Magyarországon a legrosszabb a sajthelyzet, ennél nagyobb drágulást ugyanis csak Litvániában mértek (39,3 százalék), a dobogó harmadik helyén pedig Lengyelország foglal helyett „csupán” 15,5 százalékos áremelkedéssel. A régióban Romániában drágultak legkevésbé a sajtok, 13,5 százalékos mértékben.

A vaj esetén kicsit jobb a helyzet, a legnagyobb mértékű drágulás ugyanis Csehországban történt (52 százalék), hazánk pedig a lista ötödik helyét szerezte meg 31,1 százalékos áremelkedéssel.

A kormányzati árstopnak köszönhetően Magyarországon kevésbé szökött az égbe a disznóhús ára (12,9 százalék), nem figyelhető meg ugyanez a tendencia azonban a szárnyashús esetén, amiért 34,2 százalékkal kell többet fizetnünk a boltokban. Csupán Lengyelországban ennél rosszabb a helyzet, a lengyel vásárlóknak ugyanis 41,2 százalékkal kell többet fizetniük a csirke- és pulykahúsért.

Rendhagyó módon a burgonya egy hónap alatt olcsóbb lett; míg áprilisban több mint 25 százalékos volt a drágulás, májusban már csak 13,2 százalékkal volt magasabb az ára az egy évvel korábbihoz képest, a régióban így most nálunk emelkedik a legkevésbé a krumpli ára. A szomszédos országok közül Romániában a legjelentősebb a drágulás (47,6 százalék), de még ez is eltörpül az uniós csúcstartó Észtországhoz képest, ahol 125 százalékkal nőtt a burgonya ára az elmúlt hónapokban.

A cukor esetén egyértelműen tetten érhető az árstop hatása, a januárig tartó áremelkedés ugyanis hritelen megszakadt, a termék pedig májusban is csak 3,9 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban. A régióban ebből a szempontból nálunk a legjobb a helyzet, a legtöbbet pedig a lengyel vásárlóknak kell fizetniük, náluk ugyanis 36,5 százalékot drágult a cukor az egy évvel korábbihoz képest.

A lisztfélék drágulását az árstop sem állíthatta meg, májusban hazánkban is 19,6 százalékot mértek, ezzel azonban a régióban még mindig Magyarországon a legjobb a helyzet; a lista másik végén Csehország áll, ahol 64,7 százalékkal emelkedett a liszt és gabonafélék ára.

Magyarországon nőtt a régióban a legnagyobb mértékben a tartós tej ára (14 százalék), amit részben az is magyaráz, hogy az árstop hatálya alá csak a 2,8 százalékos tehéntej esik; ennél jelentősebb drágulást csak Litvániában mértek az egész unióban.