Három év alatt megtriplázódott a magyar háztartások vagyona
A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból megtudhattuk, 2017-2020 között az egy háztartásra jutó nettó vagyon 43 százalékkal lett nagyobb.
Egy átlagos magyar család csaknem másfélszer olyan gazdag volt 2020 végén, mint három évvel korábban. Minden csoportban növekedést mért az MNB, de különösen sokat nőtt a vagyonuk azoknak, akiknek ingatlanjuk volt, a a Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön éltek, valamint a 75 év feletti és az 56-65 év közötti korosztályba tartoztak – derült ki az MNB legfrissebb vagyonfelméréséből.
A kutatás decilisekre, azaz tizedekre osztotta a lakosságot tehetősségük szerint. Az első decilisbe a legszegényebb 10 százalék, míg a tizedikbe a legvagyonosabb 10 százalék került.
Készpénzzel mindegyik réteg rendelkezik, a többi vagyonelemnél viszont már nagyobbak a különbségek. Ingatlanja az alsó 20 százalékon kívül szinte mindenkinek van, több ingatlan azonban csak a felső 10 százaléknál jellemző. Autójuk sincs a szegényebb családoknak, az alsó 40 százalékban a háztartások kevesebb, mint fele rendelkezik gépkocsival, az alsó 20 százalékban pedig alig a harmada.
A megtakarítások is a vagyonosabbaknál koncentrálódnak, lekötött betéttel, állampapírral, kötvényekkel, részvényekkel vagy életbiztosítással a felső tíz százalék rendelkezik a legnagyobb arányban.
Tőzsdei részvénnyel vagy befektetési jeggyel jóformán kizárólag a felső 10-20 százalék rendelkezik, vagyis valóban a privátbanki ügyfelek a legfőbb vásárlói ezeknek az értékpapíroknak.
A háztartások jövedelmeit, bevételeit tekintve a leggyakoribb bevételi formák a munkabér, az állami nyugdíj és a szociális juttatások. A háztartások 63 százaléka kap munkabért, 46 százaléka valamilyen állami nyugdíjat és 28 százaléka valamilyen szociális juttatást – írták.
Míg a munkabérek és a szociális juttatások előfordulását tekintve általában a felső és az alsó decilisek rendelkeznek az átlagot meghaladó vagy az átlag körüli aránnyal és a középső decilisek az átlagnál alacsonyabbal, addig az állami nyugdíjak tekintetében fordított a helyzet, tehát a középső decilisek részvételi aránya átlag feletti.