A legfrissebb eredmények szerint különös mikroszkopikus képződmények találhatók a betegek vérében, amik kulcsfontosságúak lehetnek a hosszan tartó tünetek megértésében. A kutatók mesterséges intelligenciát, köztük gépi tanulási algoritmusokat is alkalmaztak a biomarkerek elemzésére, így pontosan meg tudták különböztetni a long-COVID szindrómában szenvedőket az egészséges kontrollcsoporttól, valamint azonosítani tudták a leginformatívabb biomarker-kombinációkat. Ez a módszertan új lehetőségeket nyithat a diagnosztika és a személyre szabott kezelések terén.

A Molecular Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmányban Dr. Alain Thierry, a Montpellier Cancer Institute (IRCM, INSERM) kutatója így fogalmazott: „Ez a felfedezés arra utal, hogy a mikroklottok és a NET-ek között alapvető fiziológiai kölcsönhatások léteznek, amelyek, ha szabályozatlanok, kóros folyamatokká válhatnak.”

Sok kérdésre kaphatunk választ

A mikroklottok fogalmát 2021-ben vezette be a tudományos közbeszédbe Prof. Resia Pretorius, a Stellenbosch Egyetem Élettani Tudományok Tanszékének professzora, amikor kimutatta, hogy COVID-betegek vérében rendellenes fehérjecsomók keringenek. Ezeknek a képződményeknek a szerepe a COVID-hoz kapcsolódó véralvadási zavarokban már a járvány idején nagy figyelmet kapott.

A neutrofil extracelluláris csapdák (NET-ek) szintén kulcsfontosságúak. Ezek akkor keletkeznek, amikor a neutrofil sejtek DNS-üket kiengedve szálas szerkezeteket hoznak létre, amik káros enzimekkel telítve képesek gyorsan semlegesíteni a kórokozókat. Bár a NET-ek az immunvédelem részei, túlzott mennyiségben komoly gyulladásos és alvadási problémákhoz vezethetnek. „A NET-ek túltermelődése, amit az önfenntartó gyulladásos és trombotikus ciklusok táplálnak, súlyosbíthatja a betegség lefolyását.” – idézte a Science Daily

A kutatás során képalkotó áramlási citometriát és fluoreszcens mikroszkópiát alkalmaztak, hogy részletesen vizsgálják ezen COVID páciensek plazmájában található mikroklottokat és NET-eket. Az eredmények szerint a betegekben nemcsak több mikroklott volt jelen, hanem azok nagyobb méretűek is voltak, és szoros szerkezeti kapcsolat mutatkozott a NET-ekkel.

„Ez az interakció ellenállóbbá teheti a mikroklottokat a fibrinolízissel szemben, elősegítve a keringésben való tartós fennmaradásukat, és hozzájárulva a krónikus mikrovaskuláris szövődményekhez.”

A kutatás jelentősége abban rejlik, hogy új biomarkerek azonosítását teszi lehetővé, amik segíthetnek a hosszan tartó COVID diagnosztikájában és kezelésében. „A fejlett képalkotó technikák és a gépi tanulás kombinációja módszertani szilárdságot biztosít, és jelentősen hozzájárul a poszt-vírusos szindrómákról szóló tudományos diskurzushoz.”