Jó ötlet locsolópénzt adni a gyerekeknek? Itt a szakértők válasza
Sok gyerek abban bízik, hogy húsvét után több zsebpénze lesz, ám ez a szülőknek kihívást jelenthet, hogyan tereljék gyermekeiket a pénzügyi tudatosság felé.
Fotó: Unsplash
Húsvéthétfő a locsolás napja, amikor kicsik és nagyon felkeresik szeretteiket, hogy meglocsolják a lányokat, nőket, el ne hervadjanak. Ezért cserébe olykor színesre festett, mintás tojások, csokitojások vagy csokinyuszik, esetleg egy kis pénz a jutalmuk a köszönet, a puszi és a finom falatok mellett. Sok gyerek azonban kifejezetten számít a locsolópénzre, abban bízva, hogy így több lehet a zsebpénzük. Ez pedig a szülőknek is kihívást jelenthet, hogyan tereljék gyermekeiket a pénzügyi tudatosság felé. A téma kapcsán két pszichológus mondta el a véleményét egyebek mellett arról, mit tehetnek ilyenkor a szülők, van-e olyan, hogy „túl sok” locsolópénz, illetve mi a jobb a gyereknek: ha félreteszik, esetleg azonnal elköltik a kisebb vagy nagyobb összegeket.
Vida Ágnes pszichológus, a Gazdagmami blog alapítója semmiképp sem mondaná káros szokásnak, ha a gyerekek pénzt kapnak húsvétkor, bár könnyen túlzásba lehet esni vele. „De azt hiszem, hogy észszerű keretek között nincs vele baj” – fogalmazott. Egyúttal azt gondolja, ez a gyerekek pénzügyi tudatosságra nevelésében is segíthet, de természetesen a szülőnek is van felelőssége. „A gyerekek ugye közismerten hajlamosak elkölteni szinte azonnal azt a pénzt, amihez hozzájutnak. Húsvétot sokan azért várják közülük, mert már előre számolnak egy bizonyos összeggel, amit majd a locsolásért kapnak. Mondjuk látnak valamit a tévében, és tudják, hogy arra szeretnék költeni, de lehet, hogy hetek múlva már teljesen másra vágynak”.
A szakértő szerint ilyenkor az a legjobb, ha a szülők türelemre oktatják őket, pontosabban arra, hogy ne essenek az impulzusvásárlás csapdájába, hanem inkább gyűjtögessenek tovább egy nagyobb dologra, amit tovább is fognak használni. Papszt Krisztina gyermek- és ifjúságpszichológus pedig arról beszélt a Pénzcentrumnak: tapasztalatai szerint a locsolópénz mértéke háztartásonként, rokoni/baráti kapcsolat „súlyától” függően változó, az összegyűlő pénz végösszege pedig a „teljesítményorientáltságtól” is függ. Ő is egyetértett azzal, hogy ez egy jó eszköz a pénzügyi tudatosság erősítésére, persze a gyerekeknél érdemes ezt játékos keretek között megtenni.
Úgy véli, már óvodás korban érdemes elkezdeni a gyerekek pénzügyi tudatosságának a fejlesztését, azonban ebben az életkorban még nem szabad túlzásokba esni, hiszen a 10-es számkörön túli összeadással sincsenek tisztában a gyerekek, így a pénzügyi tudatosság inkább csak játéknak tekinthető. Mindemellett azt gondolja, a szülőnek semmilyen esetben nem szabad beleszólni abba, hogy a gyerekek mire költik el a locsolópénzt. Sőt még akkor sem, ha a szülő nem ért egyet azzal, mit akar venni belőle a gyerek. „Fontos, hogy ne szóljunk bele abba, hogy mire költi a gyerek a zsebpénzét. Tiltással soha ne éljünk, hagyjuk neki akár a legnagyobb hülyeség megvásárlását is. Adjuk át neki a döntés feletti kontrollt és felelősséget” – magyarázta.
„Ennek ellenére érdemes a véleményünket elmondani, de hagyjuk a végső döntést a gyerekre. Ha végül kiderül, hogy rossz döntést hozott, akkor beszéljünk erről” – tette hozzá a szakember. Még megjegyezte, a locsolópénz kapu is lehet ahhoz, hogy más dolgokat is jobban értékeljenek a gyerekek. Megtaníthatjuk nekik megkülönböztetni a szükségtelen és a szükséges dolgokat, hogy az elköltött pénz és a megtakarítás között mekkora különbség van. Emellett azt is elmagyarázhatjuk nekik, hogy az ár és az érték között mi a különbség, ezeknek az ismereteknek pedig sok évvel később is hasznát fogják venni.
