A film középpontjában Caroline (Ellen Barkin) és fia, Tobias (Leonardo DiCaprio) áll, akik új élet reményében Washington államba költöznek. A kezdetben idillinek tűnő menekülés azonban hamarosan sötét fordulatot vesz, amikor Caroline megismerkedik Dwight Hansennel (Robert De Niro), és feleségül megy hozzá. A látszólag tisztes családi élet mögött egyre inkább felszínre kerül Dwight rossz természete, ami Caroline-t és fiát egyaránt sújtja.

A film nem csupán egy család történetét mutatja be, hanem mélyebb társadalmi kérdéseket is feszeget. A film valójában sokkal mélyebbre megy; a korszak tükreként is szolgál, bemutatva, mit vártak el a nőktől, ha kényelmes életet akartak. Ugyanakkor ez az anya és a fiú biztonságát is veszélybe sodorta. Ez a réteg adja a film valódi súlyát, hiszen a személyes tragédián túl a korabeli társadalmi normák kritikáját is megfogalmazza.

Leonardo DiCaprio alakítása különösen emlékezetes, hiszen ez volt az első nagyjátékfilmes főszerepe. A filmben egyszerre kellett megjelenítenie a támogató fiú és a kétségbeesett gyermek kettősségét, amit a kilátástalanság érzése formált. Gyakorlatilag itt mutatkozott meg igazán DiCaprio tehetsége. Ez a szerep előrevetítette későbbi karrierjét, és már ekkor világossá vált, hogy a fiatal színész képes a legmélyebb érzelmi rétegek hiteles megjelenítésére.

A film külön érdekessége, hogy ez volt az első alkalom, amikor Leonardo DiCaprio és Robert De Niro együtt szerepeltek a vásznon. A két színész közös jelenetei feszült, mégis rendkívül erőteljes dinamikát teremtettek, amely a film egyik legnagyobb erősségének bizonyult.

Az Ez a fiúk sorsa 2025-ben is időtálló alkotás, amely nemcsak egy család tragédiáját mutatja be, hanem társadalmi látleletként is működik. A film egyszerre szól a nehézségekről, a túlélésről és a reményről, miközben Leonardo DiCaprio pályafutásának egyik legfontosabb indulópontját jelenti. A történet ereje, a színészi alakítások és a korszak hiteles ábrázolása miatt a film a kilencvenes évek egyik meghatározó drámája maradt.