Lengyelország nem enged: tartozik neki Németország a II. világháborús jóvátétellel
A német kormány szeptember elején úgy reagált, hogy az ügyet lezártnak tekinti, mivel Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús jóvátételről, amelyet a lengyelek szerint a szovjetek kényszerítettek ki, és ezért az nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.
Fotó:
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a török és román hivatali partnerével tartott háromoldalú megbeszélésüket követõ közös sajtótájékoztatón Isztambulban 2022. május 27-én.
MTI/EPA/Sedat SunaVarsó a második világháborús jóvátételről szóló diplomáciai jegyzéket fog átadni Németországnak- jelentette be Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén, közölve, hogy már aláírta a dokumentumot.
A jegyzék kifejezi a lengyel külügyi tárca azon meggyőződését, hogy a két félnek haladéktalanul lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy tartós, átfogó és végleges módon, jogi és anyagi értelemben rendezzék az 1939-1945-ös német agresszió és megszállás következményeinek ügyét – fogalmazott Rau.
A rendezésnek tartalmaznia kell a német agresszió és megszállás által a lengyel államnak okozott anyagi és nem anyagi károkért járó jóvátételt, az áldozatoknak és családtagjaiknak fizetendő kártérítést, valamint az elrabolt lengyel kulturális javak és levéltári anyagok kérdésének rendszerszintű megoldását is – sorolta a külügyi tárca vezetője.
Mint mondta, a rendezésnek tartalmaznia kell a lengyel állami bankok 1939 és 1945 között elrabolt vagyonának visszaszolgáltatását, a német hitelszövetkezetek „rablótevékenységéből” eredő tartozások kiegyenlítését is, valamint a háború előtti németországi lengyel kisebbség meggyilkolt aktivistáinak teljes rehabilitációját és a németországi lengyel kisebbségi szervezetek veszteségeinek kompenzálását is.
A rendezés részét kell képeznie a második világháború lengyel áldozatai emlékezetének ápolását célzó megfelelő együttműködésnek is, valamint annak, hogy a német hatóságok hatékony módon igaz képet mutassanak be társadalmuknak a háborúról és annak következményeiről, különösen a Lengyelországnak és a lengyeleknek okozott károkról – hangsúlyozta Rau.
Szerinte az ilyen rendezés lehetővé teszi majd, hogy a lengyel-német kapcsolatok az igazságosságra és igazságra épüljenek, és elvezet a múlt fájdalmas fejezeteinek lezárásához, valamint biztosítja a kétoldalú kapcsolatok további fejlődését a „jószomszédi viszony és a baráti együttműködés szellemében”.
A diplomáciai jegyzék újabb lépés a lengyel kormány részéről a folyamatban, miután az illetékes lengyel parlamenti bizottság szeptember elején ismertette a háború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezermilliárd forintnak megfelelő lengyel veszteségekről szóló jelentését.
Ennek alapján a lengyel szejm szeptember közepén csaknem egyhangúlag megszavazott határozatában politikai, történelmi, jogi és pénzügyi felelősségvállalásra szólította fel Németországot.
A német kormány szeptember elején úgy reagált, hogy az ügyet lezártnak tekinti, mivel Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús jóvátételről.
Az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban lemondott a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről.
A lengyel kormány szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat – amely a Trybuna Ludu kommunista napilapban 1953 augusztusában jelent meg jegyzék formájában – nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.
Bejelentések szerint hétfő este Varsóba érkezik kétnapos látogatásra Annalena Baerbock német külügyminiszter.
(MTI)
