800 milliárd eurónyi kártérítést követelhet Lengyelország a második világháborúért

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a német DPA hírügynökségnek adott interjújában beszélt arról, hogy múlt szerdán írta alá azt a javaslatot, melynek értelmében felállítják ezt az intézetet, amit a lengyel szabadságharcosról, Jan Karskiról fognak elnevezni.

Morawiecki kiemelte, hogy ez a témát sosem fogják lesöpörni az asztalról, mivel Lengyelországgal „nagyon rosszul bántak, amiért semmilyen kártérítést nem kapott”. Mint mondta, az intézet különböző tanulmányokat fog összefésülni, amelyek ebben a témában készültek. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

A lengyel miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a közeljövőben nyilvánosságra fogják hozni annak a 2017-ben felállított parlamenti bizottságnak a jelentését, amely a náci elfoglalás miatt keletkezett károk összegét fogja meghatározni.

Varsó korábbi becslései szerint ez az összeg 800 milliárd euróra, a magyar GDP mintegy hatszorosára rúghat, míg 2019-ben egy új becslést tettek, ami már 887 milliárd euróra, vagyis mintegy 300 ezer milliárd forintra becsüli a károkat.

Nem Lengyelország az egyetlen, amely kártérítést szeretne elérni a németeknél a náci megszállás miatt. Görögország még áprilisban jelentette ki, hogy továbbra sem zárták le az ő kártérítési kérvényük ügyét sem.

Németország egy 1990-es egyezményre hivatkozva nem akar fizetni, amelyet még az NSZK, az NDK, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok kötött. Ebben nem tesznek említést semmilyen kártérítésről, de ez az érvelés azért nem áll erős lábakon, mert sem a lengyelek, sem a görögök nem voltak részesei a megállapodásnak.

Berlin sokszor egy 1953-as megállapodásra is hivatkozik, amit a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kötött egymással, amelyben már szerintük rendezték a kártérítési kérdéseket. Varsó hivatkozása szerint azonban ez azért nem vehető figyelembe, mert a szovjetek nyomására kötötték.