Lendvai Ildikó: nem szabad és nem is kell hibáztatni a vidékieket a Fidesz győzelméért
Az MSZP korábbi frakcióvezetője elmondta, hogy nem volt boldog a Fidesz győzelmekor, kellemetlenül lepte meg a kétharmad.
Fotó:
Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke érkezik a párt választmányának ülésére Budapesten, a Villányi úti Konferenciaközpontban 2019. június 1-jén. A választmány kétharmados többséggel úgy döntött, Ujhelyi István kapja az MSZP-Párbeszéd lista egyetlen európai parlamenti (EP-) mandátumát.
MTI/Kovács Attila
A Magyar Szocialista Párt korábbi parlamenti frakcióvezetője elmondta, hogy bár minden ott volt a lehetőségek között, de arra számított, hogy szorosabb küzdelemben nyer a Fidesz.
„Senkinek nem tesz jót, az országnak semmiképpen, paradox módon még a Fidesznek sem. Hosszú távon nem vezet jóra, hogyha egy párt kontroll és ellensúly nélkül marad, és nem ösztökéli semmi a kreativitásra, mozgásra, új alkalmazkodásokra, belső pezsgésre és kritikára“ – hangoztatta.
A Mandiner megjegyezte Lendvainak, hogy az „ellenzékiek nemcsak az összefogás vezetőjét, de a vidékieket is okolják a Fidesz-győzelemért“, erre azt volt a válasza, hogy „hibáztatni nem kell és nem szabad, az okokat, a választócsoportok társadalmi összetételét keresni viszont igen“.
„Ha az ember ránéz az ország politikai térképére, akkor elég világos, hogy minél kisebb település, annál kevesebb ereje volt az ellenzéknek, és annál nagyobb arányban nyert a Fidesz. Ennek megállapítása nem a falvak lenézése, miért volna az, hanem ténykérdés, amiből következtetéseket kell levonni“ – mondta.
„Az sem lenézés, mutatják az adatok, hogy minél szegényebb egy település, sajnos minél kevésbé volt az ott élőknek módja magasabb iskolákat végezni, annál nagyobb fölénye volt a Fidesznek. Ha ezt valaki megvetően mondja, az iszonyú nagy hiba és társadalmi rövidlátás is. Az emberek óriási többsége nem tehet róla, hogy szegény, és ebből következően nem engedhette meg magának a továbbtanulást sem“
– hangsúlyozta.
„Elég baj, hogy így van, ezen az esélykülönbségen segíteni kell, és nem négy évente egyszer szörnyülködni rajta. De tény: ma az ország társadalmi és földrajzi térképe úgy néz ki, hogy minél kisebb település, minél rosszabb szociális és oktatási feltételek, annál nagyobb Fidesz fölénye. Rá kell nézni Budapestre“ – emelte ki.
A lap emlékeztette, hogy mit is mondott Márki-Zay Péter a kisebb településeken élőkről, miszerint aki nem Budapesten, hanem egy kisebb településen él az szükségszerűen tudatlan és ostoba, ahogy Márki-Zay a falusi embereket nevezte? Ugyanő mondta azt is, ha egy vidéki városban a Fidesz összegyűjti a legjobb embereit, akkor valószínűleg egy keresztrejtvényt nem tudnának megfejteni.
Erre Lendvai így válaszolt: „Jaj, Istenem. Azt hittem, abbamaradt már Márki-Zay összes mondatának a kipécézése. Természetesen nem gondolom, hogy a fideszes szavazó butább lenne, mint az ellenzéki szavazó, nem tudom, hogy melyikünk hogyan fejt keresztrejtvényt. Lehet, hogy én sem vagyok keresztrejtvénybajnok.“
Hozzátette, hogy közismert, az iskolai végzettség nem azonos az okossággal vagy a butasággal, sokkal inkább függ a családi és a társadalmi háttértől.
„De nyilván okoz a Fidesznek is gondot, hogy a magasabb iskolázottságú társadalmi csoportokban rosszabbul szerepelnek, mint azok körében, akiknek nem volt módjuk magasabb végzettséget szerezni. Ennek társadalmi okain és orvosságán el kell nekik is is gondolkodniuk. Azon meg a Fidesznek és az ellenzéknek egyaránt gondolkodnia kell, hogyan lehet az iskolázottságot és ezzel a jobb élet esélyét javítani olyan településeken is, ahol nem nagyvárosi elit gimnáziumba adják a gyereket“ – jelentette ki.
