Már Hollandia kormányfője is lemondott, indul a dominó
Egyre több ország kormányfője mond le, legutóbb Hollandia első embere, Mark Rutte döntött úgy, hogy beadja a lemondását.
Fotó: Mark Rutte holland miniszterelnök beszél a Xavier Bettel luxemburgi és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel tartott sajtóértekezleten a háromoldalú megbeszélésüket követően Pristinában 2023. július 4-én. Rutte és Bettel hivatalos látogatáson tartózkodik Koszovóban.
MTI/EPA/Arben LlapashticMark Rutte holland kormányfő péntek este benyújtotta lemondását, miután rendkívüli ülést tartott a kabinet tagjaival. A bejelentést megelőzően összeomlott a kormánykoalíció, miután többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről.
Mark Rutte sajtótájékoztatóján elmondta: a koalícióban áthidalhatatlanak bizonyultak a nézeteltérések migrációs ügyben és a négy párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges a megállapodás.
Hozzátette, hogy az új választásokig ügyvivő miniszterelnökként folytatja munkáját, különös tekintettel arra, hogy Ukrajnát továbbra is támogassa. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e újra a VVD listavezetője lenni, Rutte igennel válaszolt.
Az új választásokra vélhetően november közepén kerül majd sor. A kormány lemondása után Sándor Vilmos holland királynak hivatalosan fel kell oszlatnia a parlament alsóházát. A migrációs politikáról hónapok óta folynak viták a koalíción belül. A kormányfő által vezetett liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppárt (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szigorításokat szorgalmazott a Hollandiába érkező menedékkérők számának korlátozására, míg a balliberális 66-os Demokraták (D66) és a Keresztény Unió Pártja ezt elutasította.
A nézeteltérések egyik oka a menedékkérők „két státuszú rendszerének” kialakítása körül összpontosult, amelynek értelmében a menedékkérők a kérelmezési folyamat kezdetén vagy „A” vagy „B” státuszt kapnának, és ez határozná meg, hogy milyen jogokkal rendelkezhetnek. Az „A” státusz állandó tartózkodási engedélyt jelentene, a „B” státusz ideiglenes lenne. A vita konkrétan arról szólt, hogy a „B” státuszú személyek jogosultak-e családegyesítési jogokra is.
A VVD különbséget kíván tenni az üldöztetéssel szembenéző menekültek és a háború elől menekülők között. A párt az utóbbi csoportba tartozó menekültek hozzátartozói számára szeretné megnehezíteni a Hollandiába való beutazást. A Keresztény Unió Pártja és a D66 ezt a javaslatot elfogadhatatlannak találta.
A negyedik Rutte-kabinet bukása 543 nappal a beiktatása után következett be. Mark Rutte 2010 óta Hollandia miniszterelnöke. A harmadik Rutte-kormány 2017-ben alakult, miután megnyerte a választásokat, azonban 2021-ben lemondásra kényszerült a hollandiai gyermekgondozási támogatások körül kialakult botrány miatt, majd 2022-ben ismét választásokat nyert.
(MTI)
