A Roger Michell által rendezett romantikus vígjáték középpontjában William Thacker (Hugh Grant), egy félénk londoni könyvesboltos áll, aki véletlenül találkozik Anna Scottal (Julia Roberts), a világhírű filmsztárral. A film lassú építkezése nem unalmat, hanem mélyebb megértést eredményez. A nézők részletes betekintést kapnak William mindennapjaiba, baráti körébe, otthonába és szerény üzletébe, mielőtt a romantikus szál igazán kibontakozna.

Ez a fokozatos bemutatás teszi hitelessé William és Anna világának ütközését. A kritika kiemeli, a két világ találkozása sokkal valóságosabbnak hat, mint a hasonló filmekben megszokott klisék. A brit humor, különösen Hugh Grant önironikus játéka, sajátos bájt kölcsönöz a történetnek, míg Julia Roberts alakítása a sebezhetőséget és a mélységet hangsúlyozza, amely ritkán társul egy hollywoodi sztár karakteréhez.

A film egyedisége, hogy nem épít túlzó drámára vagy külső ellenségre. A Collider szerint a konfliktus forrása a visszautasítástól való félelem, a nyilvánosság nyomása és a szívfájdalom kockázata – mind olyan tényezők, amika nézők számára is átélhetők.

A Sztárom a párom így nem egyszerűen csak egy romantikus vígjáték, hanem egy csendes, földhözragadt szerelmi történet, amely a hétköznapi félelmek és vágyak bemutatásával vált időtállóvá. A film egyszerűsége és őszintesége miatt a mai napig az egyik legkedveltebb romantikus alkotás, amely generációk számára mutatta meg, hogy a szerelem legnagyobb akadályai gyakran bennünk magunkban rejlenek.

A bevételi adatok is alátámasztják a film sikerét: a 42 millió dolláros gyártási költséghez képest a produkció közel 364 millió dollárt hozott a mozikban, ami kiemelkedő megtérülést jelentett. A kritikai fogadtatás szintén kedvező volt: az IMDb-n 7,2 pontot, a Rotten Tomatoes oldalán 84%-os értékelést, a Metacritic gyűjtőoldalán pedig 68 pontot kapott. Ezek az adatok jól mutatják, a film nemcsak a közönség, hanem a kritikusok körében is elismerést váltott ki.

A londoni Notting Hill városrész a filmnek köszönhetően turisztikai látványossággá nőtte ki magát, a könyvesbolt és a híres „blue door” pedig a rajongók zarándokhelyévé vált. A film bevételi eredményei és tartós népszerűsége bizonyítják, hogy a lassú tempójú, emberközeli romantikus történetek is képesek világszerte közönségsikert aratni.