Még mindig nem tudunk eleget a leggyakoribb állatról emberre terjedő betegségről
Nehéz kimutatni, évekig lappanghat, továbbra is ezernyi kérdés vár válaszra a Lyme-kór kapcsán.
Közép-Európában minden 5. embert érint, a legfrissebb becslések szerint évente 2,5 millióan fertőződnek meg vele a kontinensünkön. A Lyme borreliosis, azaz a Lyme-kór világszerte a leggyakoribb állatról emberre terjedő fertőzés, és egyben a leggyakoribb kullancs által terjesztett bakteriális megbetegedés, diagnosztizálása pedig különösen nagy kihívást jelent az orvosok számára.
Miért nehéz diagnosztizálni a Lyme-kórt?
A Lyme-kórral kapcsolatos orvosi nehézségek már a diagnózisban is megmutatkoznak. Egyrészt a kezdeti fertőzést követő időszakban – ami néhány hétig tart – a betegség kórokozója elleni specifikus antitestválasz még nem mutatható ki. Az immunválaszt ugyanakkor egy ideig gyógyult állapotban is jelzik a szerológiai tesztek, így önmagában az immunreakció kimutatása nem igazolja egyértelműen a betegség fennállását.
A tünetek viszont jelentős mértékben általánosak (pl. fáradtság, „fronthatás”, véletlenszerű visszatérő fájdalmak, gyengébb emlékezet) és nem mindig köthetők össze közvetlenül a fertőzés kezdetével. A konkrét panaszok akár évekig észrevétlenek maradhatnak, vagy jelentéktelennek tűnnek.
„Furcsa betegség a Lyme borreliosis, rendszeresen érkezik újabb információ róla, hiszen a kutatások folyamatosan szállítják az új tudományos eredményeket, ám még mindig nem tudjuk a választ sok mindenre” – mondja dr. Esztó Klára bőrgyógyász, klinikai allergo-immunológus, Lyme-kór specialista, aki 45 éve foglalkozik Lyme-kór tüneteit mutató betegekkel.
Ne csak a kokárda alakú folt esetén gyanakodjunk!
A diagnózist tovább nehezíti, hogy sok orvos a mai napig csak a jellegzetes, kokárda formájú bőrtünetet, az erythema migrans-t fogadja el egyértelmű bizonyítékként a fertőzés jelenlétére. Eközben tudjuk, hogy ez mindössze az esetek 30-50 %-ában jelenik meg, valamint nem csak a csípés helyére korlátozódik.
Ha a fertőzéseknek csak 30-50%-át vizsgáljuk meg Lyme-kór gyanújával, és ezeknek a szerológia csak 50-60%-át mutatja ki megbízhatóan, az azt jelenti, hogy átlagosan 10 fertőzött emberből csak minden negyedik jut el kivizsgálásra, közülük pedig legjobb esetben is csak minden második kapja meg a pozitív eredményt, ezzel együtt pedig a kezelést.
„Amennyiben nincs biztosan specifikus bőrtünet, akkor az orvos szaktudásától, tapasztaltságától függ, hogy a tünetek együtteséből, egyéb betegségek kizárásával, lényegében differenciáldiagnosztikával tudjon diagnózist adni” – mondja dr. Esztó Klára. „Minél több furcsa tünete van a betegnek, annál inkább érdemes erre a betegségre gondolnia az orvosnak is!”
Az idő kiemelten fontos faktor
A baktérium immunrendszer-működést gátló hatása és a fenti nehézségek eredményeképp a jelenleg általánosan elérhető szerológiai tesztek nem bizonyulnak elég megbízhatónak a diagnózist illetően. Emiatt pedig sok beteg nem kapja meg időben a megfelelő ellátást. Az idő faktora a Lyme-kór esetén kiemelt fontosságú, mert a betegség kezelhetőségét nagyban befolyásolja a korai diagnózis és az időben elkezdett, megfelelően beállított antibiotikumos kezelés.
A szerológiai tesztek mellett léteznek úgynevezett direkt tesztek is, amelyek nem az immunrendszer válaszát mutatják ki, hanem közvetlenül a baktériumot, ami a betegséget okozza. Ilyen direkt teszt a magyar fejlesztésű DualDur is, az Európában legjobban kivizsgált laboratóriumi teszt, amely képes annyi kórokozót koncentrálni a vérmintából, hogy azok mikroszkóppal is láthatóak legyenek a betegség folyamán, akár már a fertőzés korai stádiumában.