A korszak rendezői bátran építettek a műfaj jellegzetességeire: a látványos kaszkadőrmutatványokra, a túlzó robbanásokra és a kemény tekintetű hősökre. Ha egyetlen évvel kellene jellemezni az akciófilmes boomot, az kétségkívül 1987 lenne. Ebben az évben olyan alkotások születtek, amik nemcsak a közönséget hódították meg, hanem a kritikusok elismerését is kivívták, és máig meghatározzák, mitől működik igazán egy akciófilm – emeli ki a Collider.

Nincs kiút (1987)

A Nincs kiút Kevin Costner és Gene Hackman főszereplésével készült politikai akcióthriller, ami a hidegháborús paranoia és a hatalmi játszmák világát mutatta be. A történet középpontjában egy szerelmi háromszög áll: Susan Atwell (Sean Young) kapcsolatban áll mind a haditengerészet hadnagyával, Tom Farrell-lel (Kevin Costner), mind a védelmi miniszterrel, David Brice-szal (Gene Hackman).

Amikor a nő rejtélyes körülmények között meghal, Farrellt bízzák meg a nyomozással, ám hamarosan kiderül, hogy ő maga is érintett. „A film feszes tempója és feszültséggel teli cselekménye segített abban, hogy kiállja az idő próbáját, és bármely évtized legjobb akcióthrillerei között megállja a helyét.” A film különlegessége, hogy a politikai korrupció és a hatalommal való visszaélés ábrázolása ma is aktuális.

Beverly Hills-i zsaru 2. (1987)

Eddie Murphy Axel Foley szerepében tért vissza, és a folytatás bebizonyította, hogy a sikeres akciófilmek sorozatai is képesek új szintre lépni. A történetben Foley ismét Beverly Hillsbe utazik, hogy segítsen barátainak, Billy Rosewoodnak (Judge Reinhold) és John Taggartnak (John Ashton) egy bűnügy felderítésében, amely a „Betű-bűntények” néven vált ismertté. A film nyitójelenete egy akciódús bankrablás, amely azonnal megadja az alaphangot, majd autós üldözések, raktárháborúk és egy repülőtéri leszámolás követi.

„A Beverly Hills-i zsaru 2. Eddie Murphy sztárerejére és természetes komikusi képességeire épít, de feszes tempójú története tiszta akció.” A film hozzájárult ahhoz, hogy a 80-as években a vígjáték és az akció keveréke külön műfajjá váljon.

Testőr kereszttűzben (1987)

A.J. Quinnell regényének első filmes adaptációja Scott Glenn főszereplésével készült. A történet középpontjában Creasy, a kiégett CIA-ügynök áll, aki testőrként vállal munkát egy gazdag olasz családnál. Bár kezdetben unalmasnak tartja a feladatot, a kislánnyal való kapcsolata lassan megváltoztatja.

Amikor azonban a gyermeket elrabolják, Creasy bosszúhadjáratba kezd. „A Man on Fire talán nem volt a legtöbb akciójelenetet felvonultató film 1987-ben, de intenzív cselekménye és komor hangulata jelentős hozzájárulás a műfajhoz.” A film előképe volt annak a toposznak, amelyben a kemény, kiégett férfihős egy fiatal lány védelmezőjeként talál új értelmet az életében.

Túl a csúcson (1987)

Sylvester Stallone Lincoln Hawk nevű kamionosként és szkanderbajnokként testesítette meg a 80-as évek túlzó férfiasságát. A történet középpontjában az apa-fiú kapcsolat áll: Hawk megpróbálja visszanyerni fia bizalmát, miközben a világ szkanderbajnokságán indul. „Kevés film létezik, amely úgy eltúlozná a 80-as évek machismo-ját, mint a találó című Over the Top.” A film egyszerre családi dráma és sport-akció, amely Stallone karrierjének egyik legkülönlegesebb darabja lett.

Menekülő ember (1987)

Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült a Stephen King (Richard Bachman álnéven) regényén alapuló disztópikus akciófilm. A történet egy totalitárius jövőben játszódik, ahol a bűnözőket egy televíziós show keretében vadásszák le profi gyilkosok.

Ben Richards kapitány (Schwarzenegger) ártatlanul kerül a műsorba, és kénytelen életéért küzdeni. „A Running Man egy meghatározó akciófilm, amelynek narratívájába a kezdetektől be van építve a folyamatos üldözés.” A film egyszerre szórakoztató akció és társadalomkritika, ami a média manipulációját és a diktatórikus rendszerek brutalitását állítja középpontba.

Robotzsaru (1987)

Paul Verhoeven klasszikusa a sci-fi és az akciófilm határán mozog. A történetben Alex Murphy rendőrt meggyilkolják, majd egy nagyvállalat, az Omni Consumer Products cyborgként éleszti újjá, hogy bűnözők ellen harcoljon Detroit utcáin. „A RoboCop a bűnözéssel sújtott város, egy gonosz nagyvállalat és egy ember-gép hibrid története, amely az identitás és az emberiesség természetét vizsgálja.”

A film látványos akciójelenetei mellett társadalomkritikája is maradandóvá tette, és sikeres franchise-t indított el, amely máig élő kulturális jelenség.

Halálos fegyver (1987)

Richard Donner rendezésében született meg a 80-as évek egyik legmeghatározóbb „buddy cop” filmje. Martin Riggs (Mel Gibson) és Roger Murtaugh (Danny Glover) két teljesen ellentétes karakter: Riggs labilis, küzd a felesége halála miatt, míg Murtaugh kiegyensúlyozott családapa.

Egy drogcsempész banda ügyében kénytelenek együtt dolgozni, és a kezdeti bizalmatlanság ellenére fokozatosan összecsiszolódnak. „A Halálos fegyver a 80-as évek meghatározó páros-zsarus akciófilmje, ami feszes tempóban halad egyik kemény akciójelenettől a másikig, miközben a történet sosem szenved csorbát.” Roger Ebert filmkritikus így jellemezte: „A film cselekménye olyan feszes, mint egy gumiszalag, amely bármelyik pillanatban elszakadhat.”

Ragadozó (1987)

John McTiernan rendezésében készült a korszak egyik legikonikusabb akció-sci-fije. Dutch Schaefer (Arnold Schwarzenegger) elit katonai egységével túszmentő akcióra indul Közép-Amerikába, ám hamar rájönnek, hogy egy láthatatlan, technológiailag fejlett idegen lény vadászik rájuk.

„A Predator az egyik legikonikusabb akciófilm, aminek minden eleme – a történettől Schwarzenegger alakításán át a címszereplő idegenig – máig meghatározó.” A film nemcsak az akció, hanem a sci-fi műfajban is klasszikussá vált, és egész franchise-t indított el, ami 2025-ben is folytatódik a Predator: Badlands című új résszel.