Akár a legapróbb űrszemetet is kiszúrják az új műszerek az SZTE Bajai Obszervatóriumában

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bajai Obszervatóriumában új műszerek segítik az űrszemét követését és az ezekből adódó veszélyek előrejelzését. A három egyforma távcső segítségével már a 8-10 centiméteres (!) darabok pályáját is vizsgálni tudják – számolt be az intézmény a honlapján.

Az űrkorszak hajnalán csupán néhány műhold keringett a Föld körül, de mára ez a szám meghaladja a nyolcezret. Ebből csupán 4-5 ezer aktív, a többi meghibásodott, kikapcsolt vagy egyszerűen sodródó törmelék. A véletlen ütközések miatt az űrszemét mennyisége folyamatosan növekszik, jelenleg 8-9 ezer tonnára becsülik, a 10 centiméternél nagyobb darabok száma pedig eléri a 40 ezret.

A bajai obszervatórium 1958-ban kapcsolódott be a műholdmegfigyelésekbe, s 1988-ig folyamatosan fejlesztette módszereit. A munka 35 év szünet után, az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott European Optical Network (EON) program keretében indult újra. Az SZTE obszervatóriuma az egyetlen magyarországi résztvevő ebben a nemzetközi együttműködésben.

A hálózat állomásai minden alkalmas éjszakán végeznek megfigyeléseket, melyek segítenek az ESA-nak előre jelezni az esetleges ütközéseket vagy a légkörbe való visszatéréseket. Az SZTE kutatói nemcsak koordinátákat és időadatokat gyűjtenek, hanem fényességméréseket is végeznek három különböző színben, így pontosabb információt nyerhetnek az űrszemét alakjáról, anyagáról és mozgásáról.

A teljesen automatizált, a lengyel Sybilla Technologies által fejlesztett speciális távcsőrendszer lehetővé teszi a kisebb űrszemét, valamint a jövőben felbocsátandó magyar egyetemi cubesat nano-műholdak pályájának pontos követését is.