Leel-Őssy Gábor: Gyurcsány Ferenc már önmaga karikatúrája

Gyurcsány Ferenc már önmaga karikatúrája és le kéne mondania a pártelnöki tisztségről – hangsúlyozta Leel-Őssy Gábor, a Demokratikus Koalíció (DK) egykori gyulai választókerületi elnöke az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtök este-

Leel-Őssy Gábor – akit a Demokratikus Koalíció a héten jogerősen kizárt a pártból – azt mondta, volt egy politikai törés Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára között. Úgy fogalmazott, „az elnök úr nehezen viselte a házon belüli erőegyensúly felbillenését”. Hozzátette: a pártnak a legnagyobb esélyt az jelentette volna a 2022-es országgyűlési választásokon, ha Dobrev Klára átveszi az irányítást a DK-ban. Soron kívül Vitézy Dávid kijelentette: együtt tudok élni azzal, hogy Lázár János nem szeret

Arra a kérdésre, hogy miért nincs új elnöke a pártnak, azt válaszolta, hogy nem képes kitermelni a következő generációkat, és az a politikai szervezet, ami nem képes erre, az nem egy párt, hanem egy szekta, és a DK „beszektásodott”.

Nincs arra reális esély Gyurcsány távozására

Véleménye szerint nincs arra reális esély, hogy ne Gyurcsány Ferenc legyen a párt elnöke 2025-től is. Azt mondta, a DK már nem a szavazóival, hanem magával a párttal törődik, és kapaszkodás van ahhoz a 3-6 helyhez, amit még a parlamentben meg lehet szerezni, és minden ez körül forog.

NE HAGYD KI

Belpolitika

Vitézy Dávid kijelentette: együtt tudok élni azzal, hogy Lázár János nem szeret

Elmondta, már 2022 őszén beszélgetésre hívta a párt vezető politikusait, hogy a vármegyei szervezetek vezetőinek problémáit tolmácsolja, és azt, hogy a DK-ban rossz irányba mennek a dolgok. Kiemelte: változás nem történt, és 2023 januárjában látogatott Gyulára Gyurcsány Ferenc, ahol szembesítették ezekkel a dolgokkal. A DK-ból kizárt politikus a területi igazgatói rendszer bevezetésének aggályosságait is megemlítette, amit jelzett a párt elnökének is. Elmondta, olyan igazgatót neveztek ki, akivel a vármegyében nem tudtak együttműködni.

Gyurcsány Ferenc ígéretet tett, hogy ezen változtatni fog, és azt kérte tőlük, hogy 2023. július 30-ig „maradjanak nyugodtan”, mert addig szól az igazgatók szerződése – részletezte. Hozzátette, akkor Dancsó Tibor békéscsabai DK-s politikus a pártközpontban érdeklődött, amire azt a választ kapta az elnöktől, hogy minden így marad a választásokig. Ismertette, emiatt a párt politikusai visszaadták a mandátumokat Békés vármegyében, és becsapva érezték magukat.

A DK első fokon kizárta Leel-Őssy Gábort

A műsorvezető idézte a párt közleményét, miszerint „a DK első fokon kizárta Leel-Őssy Gábort a pártból, mert a politikus magatartása súlyosan sértette a párt politikáját, működési elveit, normáit”, majd megkérdezte, hogy mivel sértette meg ezeket, amire Leel-Őssy Gábor azt válaszolta, hogy az igazsággal.

Arra a kérdésre, hogy az idei választásokon mi volt a vonzóbb a választók számára a Tiszában mint a DK-ban, azt válaszolta, hogy a választók megunták a DK-t, és „teljesen igazuk is volt”. Leel-Őssy Gábor reménytelennek nevezte azt, ami felé halad a párt. Elmondta, a 2026-os választásokon már nem a pártprogram lesz a mozgatórugó, hanem az, hogy kinek lesz nagyobb esélye rendszert váltani.

A műsorvezető ismertette: meghívták a párt vezetőit is, de választ nem kaptak a megkeresésre- A műsor második felének vendégei Bod Péter Ákos közgazdász, a jegybank korábbi elnöke és Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágvezetője voltak, akik az európai és a magyar gazdaság helyzetéről, valamint a kormány új gazdasági akciótervéről beszéltek.

A gazdaság egészével van gond

Bod Péter Ákos szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt negyedéves GDP-adatról lehetett tudni, hogy „nem lesz szép” mert a második negyedév is „gyenge volt” és lefelé vitte a termelési szintet. Mint mondta, a gazdaság egészével van gond, ez az egész évre rávetül és az a kérdés, hogy egy százalék vagy az alatti lesz a gazdasági teljesítmény.

Hortay Olivér arról beszélt, hogy az európai iparban „nagyon súlyos strukturális hibák vannak” és erre az elmúlt időszakban megjelent jelentések is rámutatnak. Ma egy európai ipari vállalatnak például két-háromszor annyit kell fizetnie egységnyi villamosenergiáért és négy-ötször annyit a gázért, mint egy amerikainak – tette hozzá.

Bod Péter Ákos a gazdasági semlegesség kapcsán elmondta, az ő „közgazdasági szótárában” ilyen nincs, egy ország például inkább specializálódhat, kiválaszt egy területet és ahhoz alkalmazkodik vagy diverzifikál. Szerinte a magyar gazdasági kitettség „nagyon nagy” az autóiparban és bár ipari miniszterként büszke volt arra, hogy sikerült német, amerikai és japán ipari vállalatokat, autógyárakat hozni az országba, húsz-harminc évvel később már túlzottnak érezte a kialakult ipari függőséget.

A kormány új akcióterve

Hortay Olivér arról beszélt, a diverzifikáció a mostani helyzetben elsődlegesen egy védekezési stratégiai, látszik, hogy az európai gazdaság nehéz helyzetben van, oldalaz. Ha Magyarország magasabb növekedési ambíciókat „dédelget” akkor a jelenlegi állapotban érdemes, célszerű diverzifikálnia – tette hozzá.

A kormány új akciótervével kapcsolatban a volt jegybankelnök úgy fogalmazott, „nagyon jó”, hogy a családok gyermek utáni adókedvezményét kormány valorizálja és van olyan pont, amelyben azt gondolja szükséges a korrekció. Bod Péter Ákos arról is beszélt, nagyon fontos a magyar gazdaság és a társadalom fejlesztése, a GDP pontos növekedését a jövő évben pedig „hagyjuk meg a statisztikusoknak”.

Hortay Olivér ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte élénkítheti a magyar gazdaságot az új akcióterv. Úgy látja, hogy a magyar gazdaságstratégiai „irányítótornyai” alapvetően rendben vannak és a jövőben két meghatározó gazdasági kérdés lesz: hogyan alakulnak az exportpiacok és a magyar gazdaság motorját mikor és milyen gyorsan sikerül beindítani.

Szerinte a kormányzat mindkét területen megteszi amit tud, az exportpiacok tekintetében igyekszik nyitni más piacok felé, mellette pedig a magyar gazdaság motorját is igyekszik a huszonegy pontos akciótervvel beindítani.

MTI