A ScienceDaily cikke alapján a kutatócsoport olyan, eddig kevésbé ismert mikrobiális folyamatokra hívja fel a figyelmet, amik nemhogy nem ártanak, hanem kifejezetten támogatják az emberi egészséget. A kutatás célja, hogy árnyalja a „mikrobák = fenyegetés” gondolkodásmódot, és bemutassa, milyen szerepet játszanak ezek az apró élőlények az immunrendszer, a stresszkezelés és az ökológiai stabilitás fenntartásában.

A Flinders Egyetem mikrobiális ökológusa, Dr. Jake Robinson és munkatársai a Microbial Biotechnology folyóiratban publikálták eredményeiket. A tanulmány egyik legfontosabb eleme egy új, nyílt hozzáférésű adatbázis bemutatása, amely a pozitív egészségügyi hatásokkal összefüggő mikrobákat és természetes vegyületeket gyűjti össze. A kutatók ezt „Database of Salutogenic Potential” néven hozták létre – a világon elsőként.

„Az új bizonyítékok azt mutatják, hogy a változatos környezeti mikrobiomoknak és természetes biokémiai termékeknek való kitettség szintén elősegíti az egészséget és a rezilienciát. A biodiverzitást nem eltávolítandó tényezőként kell kezelni, hanem felismerni, hogy a változatos ökoszisztémák létfontosságú szerepet játszanak az egészséget támogató környezetek kialakításában.”

A mikrobák történetének újraértelmezése

A kutatók célja, hogy a mikrobiális világ megítélése kiegyensúlyozottabb legyen. „Az adatok összevonásával szeretnénk újrakalibrálni a mikrobákról szóló történetet – kiemelve nemcsak azt, ami megbetegít, hanem azt is, ami egészségesen tart. Hiszen az egészség nem pusztán a betegség hiánya.”

A kutatás szerint a salutogén – vagyis egészséget támogató – mikrobák és természetes vegyületek kulcsszerepet játszanak többek között: az immunrendszer szabályozásában, az anyagcsere-folyamatok támogatásában, a betegségek elnyomásában, a stressz csökkentésében, az ökoszisztémák stabilitásában.

Dr. Robinson szerint ennek történelmi okai vannak: „Több mint egy évszázadon át a levegőben lévő mikrobákat és vegyületeket elsősorban fenyegetésként vizsgálták – fertőzések, betegségek és szennyeződések forrásaként. Bár ez a patogénközpontú szemlélet rengeteg életet mentett meg, közben elhomályosította azt a láthatatlan biodiverzitást, amely aktívan támogatja az emberi és a bolygó egészségét.”

„Ahogyan a biodiverzitás csökkenése veszélyezteti az egészségünket, úgy a mikrobiális és biokémiai gazdagság helyreállítása kulcsfontosságú lehet az egészségesebb jövőkhöz.”

124 mikrobatörzs és 14 jótékony vegyület azonosítva

A kutatócsoport 124 olyan mikrobatörzset és 14 természetes vegyületet azonosított, amelyek bizonyítottan pozitív egészségügyi hatásokkal bírnak – a talajbaktériumoktól a növényi eredetű fitoncidokig. Ezek többek között az immunrendszer erősítéséhez és a stressz csökkentéséhez kapcsolódnak. „A célunk az, hogy elmozdítsuk az egyensúlyt a patogénközpontú és a salutogén szemlélet között, és ezzel új lehetőségeket teremtsünk a közegészségügyben, a várostervezésben és az ökoszisztéma-helyreállításban.”

Egy alap, amelyre a jövő épülhet

A kutatók hangsúlyozzák, az adatbázis még nem végleges, hanem egy nyitott rendszer: „Nem tekintjük ezt az adatbázist kész eszköznek. Ez egy alap – meghívás a tudósoknak, szakembereknek és közösségeknek, hogy együtt alkossanak teljesebb képet arról, hogyan tartja fenn életünket a láthatatlan biodiverzitás.”

A kutatás egy kapcsolódó eredményt is bemutat: Dr. Robinson kínai kutatókkal együttműködve kimutatta, hogy a városi talajokban több kórokozó található, mint az erdei talajokban. A Communications Earth and Environment folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Klebsiella pneumoniae patogén mennyisége többszörösére nő a városi környezetben. Ez rámutat arra, hogy a sűrűn lakott területeken a mikrobiális kockázatok is nagyobbak lehetnek.