A történet középpontjában a nő felnőtt fia, annak mentális egészségi problémái és az a ház áll, amit az anya úgy jellemzett: „az egyetlen vagyonom.” A nő elmondása szerint 25 éves fia és annak partnere két évig éltek a házban, miközben ő egy másik városban lakott, és továbbra is fizette a jelzálogot és a rezsit.

Bár kérte, hogy a fia járuljon hozzá a lakhatási költségekhez, „soha nem tette” – írta. Később arra kérte, hogy legalább az áram- és internetszámlát vegye át, amit a fiú meg is tett, miközben azt mondta, nem tud dolgozni, mert „szorongása és ADHD-ja van, és az orvosa azt akarta, hogy rendbe tegyék a gyógyszerezését.”

A házban két, 9 éves családi macska is élt, akik gondozását a fia vállalta. Az anya szerint a pár „boldogan vigyázott rájuk, mivel családi kedvencek voltak.”

Hamar kiderült, hogy gondok vannak

Négy hónappal a poszt előtt a pár szakított, és a fiú egyedül maradt a házban. Az anya elutazott hozzá, hogy megnézze, jól van‑e, majd néhány naponta rákérdezett, hogyan boldogul. Később a fia azt mondta, magányosság miatt az apjánál alszik, de továbbra is gondoskodik a házról és az állatokról.

Ez azonban nem volt igaz. A nő később értesült róla, hogy a fia teljesen kiköltözött, és bár azt ígérte, továbbra is ellátja a macskákat, nem vette fel többé a telefont, sőt minden platformon letiltotta. A kisebbik fiú jelezte, hogy a ház állapota súlyos: „a ház romokban van, és a macskákról sem gondoskodnak.”

Az anya és partnere 16 órát vezetett, hogy megmentsék az állatokat. Amikor megérkeztek, sokkoló látvány fogadta őket:
„A bejárati ajtó nyitva volt, a hátsó ajtó tárva-nyitva, és mindenhol szemét és ruhák hevertek.” A nő ekkor döntött úgy, hogy lecseréli a zárakat.

A fia később csak annyit üzent a testvérén keresztül, hogy szeretné visszakapni a számítógépét és az íróasztalát.
„Nyilvánvalóan nem akarja a segítségemet” – zárta a posztot, majd feltette a kérdést: „Én vagyok a gonosz?”

A kommentelők túlnyomó többsége az anyát támogatta. Egyikük így írt: „Jól tetted, hogy lecserélted a zárakat.”
Egy másik hozzátette, az anya reakciója és aggodalma „teljesen ésszerű” volt.