Grád Ottó az InfoRádió megkeresésére közölte, minden nappal nő a kockázata és az esélye annak, hogy töltőállomások bezárására kényszerülnek a vállalkozások. Elsősorban a kisvállalkozások azok, melyek sokkal kevésbé képesek azokat a veszteségeket állni és tolerálni, amit az egyre emelkedő üzemanyagárak mellett a hatósági ár alkalmazása jelent.

A kormány 480 forintban maximalizálta a 95-ös benzin és gázolaj árát, míg a nagykereskedelmi ár már jócskán e szint fölött jár. A gázolaj esetében egyes vélemények szerint már a kiskereskedelmi árplafon fölött van a nagykereskedelmi ár szintje, vagyis az üzemanyag-értékesítés esetében a bevétel már nem fedezi a kiskereskedelmi egység működtetésének költségeit.

„Egyértelműen veszteséges ma már a 2050 hazai töltőállomás túlnyomó részén az üzemanyagok kiskereskedelmi értékesítése” – tette hozzá Grád Ottó.

A szakember kiemelte, ha a kormány nem határozott volna meg egy felső plafont, akkor a szakember szerint most nagyjából 510-530 forint lenne a benzin és a gázolaj literenkénti ára. Ennek az a magyarázata, hogy a hatósági ár bevezetésekor a kőolaj világpiaci jegyzése 82 dollár volt hordónként, jelen pillanatban viszont 90 dollár a jegyzésár:

„Nagyon valószínű, hogy a következő napokban, hetekben további emelkedés történik, tehát még nagyobb lesz majd az az olló, ami a hatósági ár, illetve a normál piaci ár között van.”

Grád Ottó abban látná a megoldást, ha az állami is részt vállalna a terhek viseléséből, csökkentve a jövedéki adót, aminek révén nyilvánvalóan csökkenhetnének a kiskereskedelmi árak is. Főként, mert az állam számára az áfabevétel így is visszakompenzálná a kiesés egy részét.